Állami költségvetés - 1897
Kereskedelemügyi ministerium - JELENTÉS A KERESKEDELEMÜGYI MAGYAR KIRÁLYI MINISTERIUM 1897. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉHEZ.
83 idejii beszüntetése következtében többköltséget nem okoz, söt a szóban lévő álláscsere által a műszaki tiszti állással egybekötve volt nagyobb javadalmazás következtében 100 frtnyi megtakarítás fog eléretni. A létszám felemelése nélkül tervezem továbbá azon változást is, hogy a rendszeresitett révbiztosi állások egyikével eddig járó természetbeni lakás helyett évi 350 frtnyi lakpénzt irányoztam elő, mely változással a fiumei révhivatalnál még mindig érezhető személyzethiány részleges megszüntetését czélozom, a mennyiben a martinschizzai vesztegintézet felügyeletével megbizott közeg, aki ezen minőségben természetbeni lakást élvez, ily módon Fiúméba rendes szolgálattételre áthelyezhető lesz. Ezen megoldás a vesztegintézeti szolgálat sérelme nélkül vihető keresztül, mert az utolsó évek tapasztalatai igazolják, hogy a drezdai nemzetközi egészségügyi egyezmény rendelkezései szerint az érkező hajóknak vesztegzári megfigyeltetése csak rendkivüli kivételes esetekben válik szükségessé és ha ily kivételes esetek mégis előfordulnak, valamint az általános felügyeleti és ellenőrzési szemlék esetére is, a vesztegintézetbe kiküldendő közeg a fiumei révhivatalnál könnyebben lesz nélkülözhető, mint az eddigi viszonyok között, midőn egy révbiztos állandóan a vesztegintézetben tartózkodik a nélkül, hogy a fiumei révhivatalnál felszaporodott teendők végzesére felhasználható lenne. Az emiitett lakpénz felvétele 350 frtnyi többköltséget okoz. Ugyancsak a révbiztosok, továbbá a gépészek állományában az 1893. évi IV. t.-czikk 3. §-a első bekezdésének megfelelően az állások fizetési osztályuk különböző fizetési fokozatai közt egyenlően osztatván meg, ebből 600 frtnyi többköltség merül fel. A „Személyi járandóságok" egyéb tételeit változatlanul irányoztam elő és ezen rovat keretében csakis azon alaki módositást foganatosítottam, hogy a révhivatalok, a vesztegintézet és az állami uszóművek személyzetét tisztviselői, altiszti, illetve szolgai minőségük szerint csoportosítottam, mely csoportosítás az eddigi költségvetésekben nem jutott teljesen érvényre. Igy a gépészi állások eddig a szolgai személyzethez tartozó révkalauzok után voltak felvéve. Minthogy a gépészek a XI. fizetési osztályba tartoznak, a gépészi állásokat a X. fizetési osztályba tartozó révbiztosok után vettem fel. Hasonlóképen a kormányosi állásokat, melyek az altiszti állományba tartoznak, az altisztek csoportjába a kalauzfőnökök után vettem fel. Végül az eddigi költségvetésekben a gépészek után következett fűtői állásokat a fénytoronyőrök után soroztam be. Ezen kétrendbeli személyzetre vonatkozólag van szerencséin tisztelettel megjegyezni, hogy a fénytoronyőrök és fűtők, habár állásaik az eddigi költségvetésekben is altiszti fizetéssel voltak felvéve, jelenleg a szolgaszemélyzet közé vannak sorozva és az altiszti és szolgai fizetés közti különbözetet az 1893. évi IV. t.-czikk életbelépte előtt húzott fizetésük révén mint személyi pótlékot élvezik. Ha tehát a fénytoronyőri vagy fűtői állások körében üresedés állana 11*
