Állami költségvetés - 1897

Pénzügyministerium - INDOKOLÁS A MAGYAR KIR. PÉNZÜGYMINISTERIUM 1897. ÉYI KÖLTSÉGVETÉSÉHEZ.

98 C. Üzemi kiadásoknál: 1896. évre engedélyeztetett . . . 7,178.574 frt, 1897. „ előirányoztatik .... 6,444.524 „ kevesebb . 734.050 frttal. Daczára annak, liogy az egyre fokozódó termelés következtében az egyes vasgyárak szükséglete, a gyártási költségek rovatán növekedett, egészben véve az üzemi kiadások kisebb összegben irányoztattak elő mint a megelőző évben. — Ez, mint már kezdetben is emiitettem, lehetségessé vált azáltal, hogy az összes vasgyárakat egy számadási ágnak vettem, és ehhez képest azoknak kiadásait valamint bevételeit a jelen költségvetésben egybefoglaltam, minek következtében elesett annak a szüksége, hogy az egyes vasmüveknek nyers anyagokban és félterményekben való szükségletét, melyet a többi vasgyárak fedeznek, a költségvetésben mint anyagbeszerzést (kiadást) illetőleg anyageladást (bevételt) tárgyaljam, — vagyis az összes vasgyárak ezúttal egy kezelési ágnak vétetvén, az egyes vasmüvek közötti anyagadás — vétel, mely valódi azaz készpénzkiadással, illetőleg bevétellel ugy sem jár, a költségvetésnek ugy szükségleti mint fedezeti részéből kiesett. Ez által a „Beszerzett üzemi anyagok" rovatán a kiadások tetemesen apadtak, de másfelöl a bevételeket is az „Eladott kohó termények" rovatán ugyanazon mérvben kisebbnek kellett venni. Bevétel, 46. czim. A vasművek összes bevételei: 1896. évre megállapittattak . . . 7,684.000 frttal, 1897. H előirányoztatnak . . .6,950.000 tehát kisebbeknek vétettek . 734.000 frttal, A bevételek apadása ugyancsak a fentebbiekben előadott okra t. i. arra vezetendő vissza, hogy ezúttal az összes vasgyárak egy kezelési ágnak vétetvén, az azok közötti intern anyagforgalom most a költségvetésben nem nyer kifejezést, és azért ugyanazon összeggel, molylyel a kiadások apadtak, a bevételek is kisebbek lettek.