Állami költségvetés - 1897

Vallás- és közoktatásügyi ministerium - A VALLÁS- ÉS KÖZOKTATÁSÜGYI MAGYAR KIRÁLYI MINISTERIUM 1897. ÉVI KÖLTSÉG-ELŐIRÁNYZATÁNAK INDOKOLÁSA

137 Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi minister e kezdeményezést azonnal meg is ragadta s a képzőművészeti akadémia létrehozása felett oly beható tárgyalást folytatott a legilletékesebb tényezőkkel, hogy a képzőművészeti akadémia szervezésének szüksége, haszna és kerete ujabb megvitatásra nem is szorul, annál kevésbbé, mert az akkor egyértelműen kifejezésre jutott közóhaj megvalósitása a tizenhat év óta rohamosan fejlődött viszonyok folytán még sokkal égetőbbé vált. Trefort felhívására az orsz. m. képzőművészeti társulat és annak elnöke Ipolyi Arnold püspök külön emlékiratokban nyilatkoztak; Hegedűs Candid Lajos min. tanácsos, a művészeti ügyek vezetője, a bécsi és a müncheni akadémiákat tanulmányozta s ez utazásáról jelentést terjesztett a minister elé; a müncheni képzőművészeti akadémiának liusz magyar növendéke kérvényt intézett a ministerliez, szintén a magyar képzőművészeti akadémia felállítása érdekében ; végül Trefort minister 1881. október hó 26-ra leghivatottabb művészeti szakférfiakból álló értekezletet hivott egybe, melynek tanulságos eszmecseréje szintén az akadémia teljes szervezésének szükségében összpontosult, s csupán a pénzügyi szempontok figyelembe vétele mellett fogadta el az értekezlet azt a megoldási módot, hogy az akadémia ne egyszerre, de fokozatosan jöjjön létre, egyes mesteriskoláknak felépítésével, a festészet, a szobrászat és az építőművészet számára. A minister elé terjesztett vélemények s az értekezleten tett nyilatkozatok teljesen megegyeztek abban, hogy: 1. a mintarajziskola a rajztanárképzésnek és az akadémia előképzésnek keretében maradjon meg s a magasabb irányú művészi tanfolyamoknak ebben a keretben helyet adni ott nem is lehet, a rajztanári képesítés káros korlátozása nélkül; 2. a képzőművészeti akadémia teljes szervezésére szükség van azért, mert különben a művészi pályára készülő ifjúság a külföldi akadémiák felé kénytelen zarándokolni, hol idegen felfogás, művészi modor és szellem befolyása alatt, a fogékonyság korában a művészi egyéniség, oly irányban jut megállapodásra, melytől szabadulni kéVI. 18