Állami költségvetés - 1897

Vallás- és közoktatásügyi ministerium - A VALLÁS- ÉS KÖZOKTATÁSÜGYI MAGYAR KIRÁLYI MINISTERIUM 1897. ÉVI KÖLTSÉG-ELŐIRÁNYZATÁNAK INDOKOLÁSA

108 VI. Művészet. Képzőművészet és művészi ipar. Kiadás, 44. czim. 1896. évre megszavaztatott . . . . 45.760 frt, 1897. „ előirányoztatik .... 50.760 „ tehát több . 5.000 frt. Bevétel, 27. czim. 1896. évre megállapittatott . . . . 1.260 frt, 1897. „ előirányoztatik . . . . 1.260 „ tehát: ugyanannyi. Az e czim alatt felsorolt rovatok között csupán az iparművészet fejlesztésére szolgáló tételnek 5.000 frtról 10.000 frtra való felemelésére szorítkoztam ez úttal, bár kívánatos volna, ha majd az államháztartás keretében kielégítésre váró szükségletek azt megengedik, hogy e czélra még sokkal bővebb javadalmazás legyen fordítható. A művészi ipar közművelődési és közgazdasági fontossága erre elegendő indokot szolgáltat s ha a külföldi államok óriási összegeket fordítanak arra, hogy ipari czikkeiknek a művészi kidolgozás folytonos tökéletesítésével rég óta élvezett világforgalmi versenyképességét biztosítsák, ugy hazánkban annál inkább hárul az államra az a feladat, hogy egyes ágakban örvendetesen fejlődő művészi iparunkat e nyomasztó versenynyel szemben megóvja s áldozatok árán is itthon és a külföldön hazai termékeink forgalmát fokozza. A közel husz év óta fennálló iparművészeti iskola évrőlévre képez ujabb erőket, de azok itthon csak elvétve találnak kellően jutalmazó, állandó foglalkozást; a képzett növendékek közül sokan szegődnek el külföldi vállalatokhoz; mások pedig a külföldi képzőművészeti akadémiákba lépnek át, hogy — cserben hagyva a művészi ipart — a szobrászok és a festőművészek számát kelletén túl szaporítsák. Különösen két lényeges feltétele van annak, hogy a magyar művészi ipar felvirágozzék. Az egyik, a külföldi minták