Állami költségvetés - 1897
Részletezés - INDOKOLÁS
110 2. rovat. Tiszti és személyi pótlékok. Ezen rovatnál egy II. oszt. osztálytanácsosnál 500 frt személyi pótlék vétetett fel, miután a miniszterelnökség egyik osztályvezetője, ki már 1895. július óta van a miniszterelnökségnél alkalmazásban, végleges áthelyezése alkalmával a belügyminisztériumnál már az I. osztályú 3.000 frt fizetés élvezetében volt. Továbbá 300 frtnyi emelkedés vétetett fel annak folytán, hogy a számtanácsos részére a már korábban élvezett 600 frtnyi személyi pótlék, miből az 1893. évi fizetésrendezés alkalmával 300 frt levonásba hozatott, tekintettel egyfelől arra, hogy akkoriban nem előléptetés, de a fizetések rendezése következtében növekedett törzsfizetése 1.500 írtról 1.800 frtra; másfelől tekintettel az illető tisztviselőnek hosszú, kifogástalanul eltöltött szolgálati idejére, ismét eredeti összegére visszaállíttatott. Az összes emelkedés ezen rovatnál e szerint az 189G. évihez hasonlítva 800 frtot tevén. Dologi kiadások. 5. rovat. A házbéreknél 850 frttal több vétetett fel, mivel a felszaporodott személyzet számára a Budavár-disztéri 8. sz. házban egy 7 szobából álló helyiség bérbevétele elkerülhetetlen volt. Nyugdijak. VI. FEJEZET. 3. czim. Az özvegyi nyugdijak összege az előbbi évihez képest 117 frttal csökkent, egy hivatalszolga özvegyének saját kívánatára történt végkielégítése folytán. A nevelési pótlékra eddig felvett 14 frtnyi illetmény egészen megszűnt, miután az illetményes árva a_ szabályszerű kort, a meddig az ellátásra igénye volt, már "elérte. Átmeneti kiadások. • II. FEJEZET. 1. czim. A miniszterelnökségi épület helyreállítási és javítási költségeire, továbbá a millenniumi ünnepi költségekre 189G. évre felvett 5.000 frt és 50.000 frtos tételek 1897-re egészen mellőztettek, a helyett azonban a miniszterelnökségi épület tervbe vett nagyobbitására, a mi 3—4 éven át fog keresztül vitetni, I. részletként 50.000 frt vétetett fel, miből az időközben felmerülendő javítási és helyreállítási költségek is fedezhetők lesznek. A tervbe vett építkezés azon okból mutatkozik elodázhatlannak, mivel az ügykezelés gyarapodása folytán felszaporodott személyzet részére megfelelő hivatalos helyiségekről — és pedig a mennyire lehetséges, egy és ugyanazon épületben — a legrövidebb időközben gondoskodni kell. A ministerelnöki palota, mely e század elején épült, mióta az állam tulajdonába került, ismételten kisebb átalakításokon ment keresztül, a nélkül, hogy rendeltetésének teljesen megfelelővé tétethetett volna. Hogy az 1867. óta felszaporodott iratok elhelyezhetők legyenek, és a megnövekedett tisztikar részére szükségelt hivatali helyiségek rendelkezésre bocsáttathassanak, ideiglenesen igénybe kellett venni s átalakíttatni oly helyiségeket, melyek kezdettől fogva a legutóbbi időkig a ministerelnök magánlakásául és reprezentáló termekül szolgáltak; de ez sem volt elegendő, hanem még más magánépületekben is kellett helyiségeket bérelni s hivatalokat ott elhelyezni, mi közszolgálati tekintetekből felette hátrányos. A fennforgó bajokon csak akként lehet segíteni, ha a ministerelnöki palota Il-ik emelete folytatólag kiépíttetik, mi által elérhető lesz az, hogy az első emeleti helyiségek ismét eredeti rendeltetésükre reprezentácziónális czélokra fognak használtathatni, a hivatalok pedig a Il-ik emeleten lesznek elhelyezhetők. Az épités mielőbbi keresztülvitele azért is felette szükséges, mert a palota szent-györgytéri szárnyának már több izben megbolygatott főfalain, szakértői jelentés szerint, oly repedéselv mutatkoznak,
