Állami költségvetés - 1896
Kereskedelemügyi ministerium - JELENTÉS A KERESKEDELEMÜGYI MAGYAR KIRÁLYI MINISTERIUM 1896. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉHEZ
'207 Ellenben mint uj bevételi czimet állítottam be a műhely bevételét, mely 1 895-ben is már 400 frtot fog megközelíteni és ha a két tanoncz felvehető lesz, az előirányzott 1.000 frtot biztosan el fogja érni. 13. czim. Országos m. kir. statisztikai hivatal. Az orsz. ni. kir. statisztikai hivatal bevételeit és kiadásait az 1896. évre következőképen állapítottam meg : Az összes kiadásokat az 1895. évre megszavazott 1 76.977 frttal szemben 226.956 frttal, az összes bevételeket pedig az 1895. évre megszavazott 82.500 frttal szemben 142.500 frttal irányoztam elő; minek következtében az országos m. kir. statisztikai hivatal 1896. évi tiszta szükséglete 84.456 frtra rúg, s az előző évi 94.477 frtnyi netto-szükséglettel szemben 10.021 frtnyi javulást mutat. Az országos statisztikai hivatal 1896. évi költségvetésének összeállításánál mind a kiadásoknak, mind a bevételeknek jelentékeny mérvű emelésére nézve elhatározó befolyással bírt az árúforgalmi statisztikáról szóló 1881 : XIII. t.-cz. kiegészítésére és némely határozmányainak módosítására vonatkozó 1895 : XVIII. t.-cz. meghozatala, minthogy ezen törvénynek azon intézkedése folytán, melyben az eddig 2 krban megállapított statisztikai illeték 10 fillérre emeltetett fel, nem csupán az árúforgalmi statisztikának már évek óta sikertelenül vajúdó reformja volt végre életbe léptethető, hanem az is eléretett, hogy az árúforgalmi statisztika összes költségeit, úgymint más államokban, most már nálunk is az árúforgalmi statisztikai illetékből lehet fedezni és a statisztikai hivatal költségvetésében eddig az árúforgalmi statisztika czéljaira lekötött összegeket a statisztika egvéb ágainak fejlesztésére lehetett előirányozni. A statisztika terén ugyanis minden lényegesebb javítás, tökéletesítés vagy fejlesztés — akár az adatok nagyobb megbízhatóságára vagy részletességére, akár azok gyorsabb feldolgozására és közlésére vonatkozzék — az csak jelentékeny költségráfordítással vihető keresztül; mert csupán az adatgyűjtési módszernek oly irányú átalakításával történhetik, hogy az adatszolgáltató hatóságok, intézetek vagy egyéb közegek, amelyek eddig rendszerint nem csupán adatokat, hanem egészen kész, s csupán országos összesítésre váró statisztikai kimutatásokat terjesztettek be, ezentúl kész összeállítások helyett egyszerű nyers adatokat terjeszszenek fel, amelyeknek statisztikai kimutatásokká való feldolgozása központilag történjék. Önként érthető, hogy a közvetlen, nyers adatszolgáltatás ezen rendszere, a mely irányban a statisztikai szolgálatot minden országban fejleszteni igyekeznek, jelentékeny munkaerőszaporitást és költségemelést tesz szükségessé a központban, illetőleg a statisztikai hivatalban, a melyre a sok milliónyi statisztikai adatból a
