Állami költségvetés - 1896

Honvédelmi ministerium - INDOKOLÁS A M. KIR HONVÉDELMI MINISTERIUM 1896. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉHEZ

4 képességének a mai kívánalmaknak megfelelő fokozása feltétlenül szükségessé teszi, liogy a legénység a törvényszerüleg meghatározott — amúgy is aránylag — rövid egész időt fegyver alatt szolgálja. Ezen rendszabályt az 1896. év október 1-től kezdve szándékozom életbe léptetni és igy ezentúl az összes gyalogsági legénység is ugy, mint az a honvéd lovasságnál már hosszabb idő óta történik, a törvényszerű 2 éven át folyton tényleges szolgálatban marad. Ezen rendszabály szükségességét a törvényhozás már a honvédségről szóló 1890. évi V. törvényczikk megszavazásánál elismerte, annak teljes foganatositása azonban a szükséges költségfedezet hiánya miatt csak most lesz keresztül vihető. Ez ideig a honvéd gyalogság szervezésszerüleg és ezzel megegyezően költségvetésileg is oly békelétszánion volt, mely az egyévi ujonczállománynak felel meg, és ezen létszámon felül csakis a nyári hónapok alatt volt még állományban az ujonczkiképzésre behivott első évfolyambeli legénység. Ezzel szemben az 1896. évi október havától kezdve a gyalogság szervezésszerü békelétszáma egész összeségében a teljes két évi ujonczállomány mérvéig fog emelkedni, mi mellett azonban 1897. évtől kezdve elesnek azon költségek, melyek eddig az első szolgálati évben álló 10.500 embernek (ujoncznak) 6 hónapon át való eltartása czimén költségvetésileg biztositva voltak. 3. A honvédség több mint 25 évi fennállása óta a háború esetén behivandó összes legénységi hadi létszám számára a teljes ruházat és felszerelés be van szerezve és a pótraktárakban őriztetik. Minthogy pedig a honvédség hadi állományának jelentékeny száma mellett annak rendes békelétszáma fölötte csekély, mihez még az is járul, hogy a népfelkelés egész tetemes hadi készlete is a honvédség által viselendő el, — az évek hosszú során át azon kedvezőtlen helyzet állott be, hogy eddig még a legrégibb készleteket sem lehetett teljesen a rendes békeszükségletre forgalomba hozni, minek folytán a készleteknek egy nagy része, a hosszas raktárolás (fekvés) és a sok kiporolás következtében természetesen nem bir már azon értékkel, illetőleg viselési tartammal, mint az uj ruházat. így az alosztályok, minthogy okszerű gazdálkodás mellett évről-évre csakis a legrégibb készlet adatik ki a raktárakból, állandó rendes viselésre nem teljes értékű czikkeket kapnak ki legénységük számára, hanem már bizonyos értékcsökkenéssel birókat; minek folytán az alosztályok belső gazdálkodása mindinkább megnehezittetik, mert az alosztályok ruházati és felszerelési békeilletékének kiszabására alapul szolgáló szabályzat szerint minden ruházati és felszerelési czikk mint uj számittatik. Ezen hátrány elhárítása végett akként intézkedtem, hogy jövőben az illető czikkek csekélyebb viselési tartamának arányában, az egy-egy honvéd után megszabott ruházati és felszerelési békeilleték felemeltessék, hogy az alosztályok képe-