Állami költségvetés - 1896
Igazságügyi ministerium - INDOKOLÁS A MAGYAR KIR. IGAZSÁGÜGYI MINISTERIUMNAK 1896. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉHEZ
67 sarkán levő mintegy 2.000 négyszögöl telket az állam részére esetleg kisajátítás utján megszerzi, azt az állam korlátlan tulajdonába bocsátja, azonfelül az építési költségeket 200.000 frt erejéig előlegezi, melyet az állam 5 év alatt 40.000 frtos részletekben kamat nélkül törleszt. Ezeknek biztosítása után intézkedtem, hogy a szatmári törvénykezési épület és fogház műszaki iratai elkészíttessenek. Ad 18. Székelyudvarhelyt még 1885. évben, az akkori törvényszéki elnök kezdeményezése folytán, egy magán egyén az ottani kir. törvényszék, ügyészség, járásbíróság és fogház czéljaira egy minden tekintetben megfelelő épületet emeltetett, mely a jelzett hivatalok részére évi 4.000 frt bér mellett, a kincstár által kibéreltetett. A bérleti szerződés ugyan csak 1905. évben járt volna le, mivel azonban a tulajdonos igen el volt adósodva, s így nem volt kizárva annak a lehetősége, hogy az épület árverés utján eladatván, az uj tulajdonos a bérlet lejártával a bért tetemesen emelni fogja, de különben is, miután az épület — mint már fent említtetett — birósági czélokra emeltetvén, az ez igényeknek minden tekintetben megfelel, czélszerűnek mutatkozott, annak a kincstár részére tulajdonul leendő megszerzése, annál is inkább, mert a vételár a bérösszeg tőkésített összegével megfelelő arányban levőnek jelentkezett. Ez okokból a kérdéses épület, melynek becsértékét a becsléssel megbízott műépítész átlag 80.000 frtban állapította meg, a tulajdonossal folytatott hosszas alkudozások után 78.000 frtért az államkincstár részére meg is vétetett, s a tehermentes tulajdonjog annak javára telekkönyvileg is bekebeleztetett. A vételárnak fele, vagyis 39.000 frt a „beruházások" terhére, másik fele pedig a fogházépitési alap terhére utalványoztatott. Ad 19. Az Újvidéken székelő igazságügyi hatóságok, s az ottani fogház ez ideig összesen 7.700 frt évi bér mellett bérépületekben voltak elhelyezve. Daczára azonban ezen magas bérösszegnek, az elhelyezés megfelelőnek egyáltalán nem tekintethetett, a mennyiben a helyiségek a legszerényebb követelményeket sem elégítették ki, s e mellett a szétszórt elhelyezésnél fogva az ellenőrzés 9*