Állami költségvetés - 1895

Kereskedelemügyi ministerium - JELENTÉS A KERESKEDELEMÜGYI MAGYAR KIRÁLYI MINISTERIUM 1895. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉHEZ

199 véglegesen alkalmazottak által való ellátását, az ügy érdekében szükségesnek s ezzel kapcsolatban a személyzetnek, a szükséghez mérten, fokozatosan való szaporítását elkerlilhetlennek tartom. A különféle kiadások személyi járandóságainál az igazgató s hivatalnokok jutaléka" cz. tételt az előirányzott nagyobb üzletfölösleg arányában 5000 frttal; a „járulék a nyugdíjalaphoz" cz. tételt a nagyobb létszámra való tekintettel 500 frttal; az „ösztöndíjak" cz. tételt a jövő évben kilátásba vett nagyobb számú kiküldetések érdekében ugyancsak 500 frttal, s végül a „járulék a munkások részére balesetek, illetve rokkantság beálltára létesített biztosítási, illetve nyugbér-alaphoz" cz. tételt 11.000 frttal felemeltem, mely összegből a baleseti alap nagyobb javadalmazására, az alap létesítésekor 1092 egyénből állott munkáslétszámnak időközben mintegy 1600 egyénnel történt szaporítása miatt 1000 frtot, 10.000 frtot ellenben az általam czélbavett munkásnyugbér-alap létesítésére kívánok fordítani. Az utóbbi tételt illetőleg megjegyzem, hogy abból, illetőleg a gépgyár költségvetéseibe hasonló czimen évenkint. folytatólagosan felveendő összegekből, egy oly alapot szándékozom létesíteni, melyből a gyárnál hosszú éveken át alkalmazott, rokkanttá lett munkások bekövetkezett munkaképtelenségük esetére s illetőleg elhalálozásuk esetében hátrahagyott családjaik, szerény nyugbérben részesíthetők legyenek. Ez intézkedést nemcsak a humanismus, hanem a munkásügy legsajátabb érdekében levőnek is tekintem s attól minden irányban a legkedvezőbb eredményeket várom. Az általam czélba vett s fentiekben körvonalozott intézkedésnek megfelelően, a vonatkozó költségvetési tétel czimét annyiban változtattam meg, a mennyiben ott a munkások nyugbér-alapját is kifejezésre juttattam; megjegyzem azonban, hogy a kérdéses alapokat, ennek daczára, nem együttesen, hanem rendeltetésük szerint külön fogom kezeltetni. A dologi kiadásoknál 43.250 frttal vettem fel többet az 1894. évre megállapított 49.950 írtnál, mely többletből 2 50 frt az „utazási és költözködési költségek" czimü tételre; 1000 frt a „hivatali és kezelési költségek" czimü tételre; 10.000 frt a lakházak kiadásaira; 2000 frt a tűzkár elleni biztosításra, s végül 30.000 frt a „vegyes kiadások, u. ni. veszteségek stb." czimü tételre esik. Az első, második és negyedik helyen említett hiteleknek felemelése a gyár kibővítése, illetve azzal kapcsolatos személyszaporitás következményeképen vált szükségessé, továbbá a harmadik helyen emiitett hitelt a jelenleg a gyártelepen levő munkás-étteremnek, czélszerüségi és főleg helynyerési szempontból, a gyári munkástelepre való áthelyezte tése czéljából kellett felemelnem, végül az utolsó helyen említett 30.000 frtot a gyáraknak az 1896. évi orsz. kiállításon megfelelő módon való képviseltetésével járó s részben már a jövő évben felmerülő költségek első részlete fejében vettem fel, megjegyezvén, hogy a kiállítási összköltségeket kerekszámban 60.000 frttal