Állami költségvetés - 1895

Kereskedelemügyi ministerium - JELENTÉS A KERESKEDELEMÜGYI MAGYAR KIRÁLYI MINISTERIUM 1895. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉHEZ

15 — 1.000 frt pedig az Írnoki teendők ellátására esik. Az iparfelügyelők ugyanis, az általuk teljesített levelezések költségeinek fedezésére 150 frtnyi irodaátalányban részesülnek. A most rendszeresítendő 2 iparfelügyelő, valamint az iparfelügyelői teendőket végző 1 segéd-iparfelügyelő részére ugyanily öszszegű irodaátalányt vettem fel. Az Írnoki teendők ellátására felvett 1.000 frtot illetőleg van szerencsém megemlíteni, hogy a kereskedelemügyi ministerium ügyforgalma — a mint ezt az előző évi költségvetés indokolásában is kiemeltem, — évről-évre oly arányokban szaporodik, hogy a jelenlegi dijnoki személyzet a kezelési és tisztázási teendőket a legnagyobb megfeszítés mellett sem képes már elvégezni: ennélfogva, habár az Írásbeli teendők kevesbitése czéljából a lehető egyszerűsítéseket már is életbelép­tettem — az ügymenet gyors és pontos lebonyolithatása végett elodázhatlanul szükséges a napidíjas személyzet szaporítása. Az 5-ik rovatot (Jutalmak és segélyek) változatlanul irányoztam elő. A dologi kiadások 6-ik (Házbérek és adók) rovatának hitelét 2.660 frttal apasztottam. A mértékhitelesités, fegyvérvizsgálati és borvizsgálati bizottságok által használt helyiségek után fizetett bérösszegek ugyanis ezideig a központi igazgatás kiadásai között számoltattak el; minthogy pedig ezen intézmények külön költség­vetési czimet képeznek: az ezeket terhelő házbér költségeket mint az emiitett intézetekkel szorosan összefüggő kiadásokat a megfelelő czimnél vettem fel. A 7-ik rovat (Hivatali és irodai szükséglet) összegét 4.000 frttal emeltem. Ebből 500 frtot a „Központi Értesítő" növekedő költségeire vettem fel, ezen több­kiadással szemben azonban a megfelelő bevételi rovatot is (a „Központi Értesítő" előfizetési és beiktatási dijait) szintén 500 frttal emeltem. Ennélfogva a tulajdon­képeni hivatali és irodai szükségletre csak 3.500 frttal irányzók elő többet, mely többlet az előző évekkel szemben nagyon felszaporodott szabadalmak katalógusának és tárgymutatójának kinyomatására, a találmányok leírásának és rajzainak közzé­tételére szükséges. A 15-ik rovaton (Az 1878. évi XX. t.-cz. értelmében az osztrák állam­kincstár javára átszámítandó 2 5°/ 0 lajstromozási illeték fejében) 400 frttal keve­sebbet irányoztam elő, mert a vám és kereskedelmi szövetség XVI. czikkének módosításáról szóló 1893. évi XLI. t-cz. értelmében uj szabadalmak után lajstro­mozási dijak többé se nem szedetnek, sem az osztrák államkincstár részére át nem számittatnak, tehát csakis az 1894. január 1-je előtt bejelentett találmányokra engedélyezett szabadalmak hoszszabbitásáért fognak ily dijak befolyni és átszámit­tatni. Minthogy pedig a régi rendszer szerint engedélyezett szabadalmak leghosszabb tartama 15 év, és igy ezen szabadalmak száma évről-évre csökkenni és — elte­kintve az előbb lemondás vagy meg nem hosszabbítás eseteitől — 15 év múlva

Next

/
Thumbnails
Contents