Állami költségvetés - 1895
Részletezés - Indokolás
100 Ezen irodatiszti állás a legutolsó fizetési fokozat szerint 800 frt fizetéssel és 350 frt lakpénzzel, együtt 1.150 frttal szaporítja a személyi járandóságok szükségletét; ellenben apad a szükséglet az egy irodatiszt által az 1893. évi IY. t.-cz. 20. §-a alapján élvezett 70 frtnyi lakpénztöbblettel, mely időközben történt előléptetése folytán megszűnt. Az összes többlet tehát l°/ 0 intercalare tekintetbe vételével 1.069 frt. A dologi kiadásokra előirányoztatik 9.200 frt, szemben az 1894. évre engedélyezett 9.130 frttal több . 70 frttal. A 70 frtnyi többlet az által áll elő, hogy a „hivatali, iroda és házi szükségletek" rovaton egy uj 700 frttal számított kiadásról kellett gondoskodni; viszont azonban a „köz adók" czimü rovaton a mult évben 630 frttal "előirányzott kiadás megszűnik, mert az állami számvevőszék hivatali épületében magánlakások ezentúl kiadatni nem fognak, az adótárgy t. i. az ezen lakások után eső bérjövedelem is megszűnik. A „hivatali, irodai és házi szükségletek" czimü rovat terhére előirányzott 700 frt többlet a nyugdija sok kimutatásának, ezentúl az állami számvevőszék által viselendő nyomtatási költségeire lesz szükséges. Az 1892. évet megelőző időszakokra vonatkozó kimutatásokat ugyanis az állami számvevőszék által szolgáltatott adatok alapján a pénzügyminister szerkesztette és mutatta be a törvényhozásnak s ugyancsak a pénziigyminister gondoskodott a nyomtatási költségek fedezéséről is. Az 1892. évben az a kívánság merült fel, hogy e kimutatások a zárszámadásokkal együtt — azok mellékleteképen — terjesztessenek a törvényhozás elé s ehhez képest a kormány és az állami számvevőszék közt megállapodás jött létre, mely szerint 1892. évtől kezdve e kimutatásokat az állami számvevőszék fogja a zárszámadásokkal együtt bemutatni; a nyomtatási költségek azonban szóba sem kerültek, s az állami számvevőszék azoknak fedezéséről saját költségvetésében nem gondoskodott, mert abban a feltevésben volt, hogy ezekről a költségekről a pénzügyminister fog gondoskodni ugyanoly módon, a mint azt az állami zárszámadásokra nézve eddig is tette s a miből az állami számvevőszékre sem egészben, sem részben nyomtatási költség nem háramlott. Minthogy azonban a nyomtatási költségek iránt folytatott tárgyalások során a pénzügyminister azoknak fedezéséről gondoskodni hajlandó nem volt: nem maradt egyéb hátra, mint azokat 1893., valamint 1894. évben előirányzat nélküli kiadásokként az állami számvevőszék terhére utalványozni, 1895-től kezdve pedig a költségvetésbe fölvenni. Nyugdíjak. VI. FEJEZET, 2. czim. Az 1895. évre előirányoztatik 45.543 frt, az 1894. évre megszavazott hitellel szemben 43.320„ több . 2.223 frttal. Emelkedik a szükséglet az irodaigazgatónak és egy hivatalszolgának, valamint egy számellenőr özvegyének nyugdíjazása folytán 1.600, 231 és 400, összesen 2.231 frttal, s egy számellenőr árváinak 268 frt nevelési pótlékával; ellenben apad a szükséglet egy 196 és egy 80 frtnyi időközben megszűnt nevelési járulékkal, összesen tehát 276 frttal. Átmeneti kiadások. I. FEJEZET. Az állami számvevőszék által hivatali helyiségül használt kincstári épület tatarozására és átalakítására a mult évi költségvetésben szükségesnek jelzett és az 1894. évi költségvetés indokolásával az országgyűlés által tudomásul vett, 35.000 frtnak második részletéül 1895. évre, ugy mint a mult évben — 15.000 frt vétetik föl.
