Állami költségvetés - 1893
Kereskedelemügyi ministerium - JELENTÉS A KERESKEDELEMÜGYI M. K. MINISTERIUM 1893. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉHEZ
27 nak nagyobbodása következtében a fentartási költségekre 5.000 frttal többet irányoztam elő. A 15-ik rovaton (távirdaüzleti szükséglet) szintén 5.000 frttal többet kellett fölvennem. A távirda és távbeszélő hálózatnak az 1S92. évi költségvetés indokolásában bejelentett kiterjesztése következtében szaporodó gépek és telepek fentartása és ja vitása átlagos számitás szerint ennyibe fog kerülni. A 16-ik rovaton (postaszállítási költségek postautakon) jelentékenyebb összeget, azaz 47.000 frttal többet irányoztam elő. A közönség köréből sűrűbben emelkedő panaszok arról győztek meg, hogy a postamesteri kezelés alatt álló vidéki hivataloknál a kézbesítési szolgálat alapos javításra szorul, és e ezélra az emiitett összegből 23.000 frtot szándékozom fordítani. 24.000 frtot számitok a postajáratok szaporítására, gyalog-járatoknak kocsi-járatokká átalakítására, a mozgó- és kalauzpostákat kisérő személyzet órapénzeire, mely szükséglet a forgalom növekedésével természetesen évről-évre szintén emelkedik. A 18-ik rovaton (távirdai továbbszállitási és kézbesítési dijak) viszont a fővárosi és más nagyobb városok távirda-kézbesitési szolgálatának javítására 20.000 frttal többet vettem föl. A távirda-kézbesitési szolgálat gyorsítására, tekintve azon érdekeket, melyek ehhez fűződnek, kiváló gondot szándékozom fordítani és az eszközöket hozzá ezen előirányzott többkiadásban kérem a törvényhozástól. A 21-ik rovaton (posta- és távirda-tanfolyamok) végül 2.000 forinttal többet irányoztam elő a felállított postamesteri és kiadói tanfolyamok költségének fedezésére. Az 1893. évi előirányzat a posta, távirda és távbeszélő bevételeinél az előző évhez képest tetemesebb emelkedest mutat. A magasabb bevétel majdnem kizárólag az 1-ső rovatra (levélporto, távirati és kocsipostai dijak) esik, melynek előirányzatát a legóvatosabb számitás mellett is 12,156.000 frtról 13,050.000 frtra, vagyis 894.000 frttal emelhettem. Számitásom indokolására a következőket kívánom megjegyezni. E rovaton az 1892. évi előirányzatban a forgalom rendes növekedése után várható bevételből 375.000 frt levonásba hozatott, minthogy — másutt tett tapasztalatok szerint — a távirdai dijak leszállítása következtében legalább az első években, a bevételek apadásától kellett tartani. A leszállított távirdai díjszabályzat folyó évi január hó 1-ével életbe lépett és habár a távirdai bevételek némi csökkenést mutattak is, a postaforgalom oly örvendetesen fejlődött, hogy már a folyó év I. negyedében
