Állami költségvetés - 1893

Kereskedelemügyi ministerium - JELENTÉS A KERESKEDELEMÜGYI M. K. MINISTERIUM 1893. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉHEZ

5 évben előirányzott 83.000 frtnyi bevétellel szemben az 1893. évre 110.000 frtot azaz 27.000 frttal többet vettem fel bevételbe. Minthogy pedig az épitészeti hivatalok a törvényhatósági műszaki teendők ellátásáért eddig közvetlenül a vármegyéktől kiszolgálat, Írnoki teendők ellátása, hivatali és irodai költségek czimén, bizonyos átalányban részesültek, mely átalányok fizetése alól, a hozzájárulásnak az állampénztárba való befizetése következtében a vármegyék felmentettek, — ennélfogva a vármegyék részéről közvetlenül nyújtott átalányok helyett ama hivatalok ebbeli kiadásainak fedezéséről más módon kell gondoskodni, mihez képest az épitészeti hivatalok állami átalányai a vármegyei átalányok arányában és mérvéig felemelendők. A dologi kiadások összegénél az 1892. évben felvett 130.663 frttal szemben 142.750 frtot, még pedig az 5-ik alrovat alatti 17.530 frttal szemben 19.000 frtot,- a 6-ik alrovat alatti 13.620 frttal szemben 18.000 frtot a 7-ik alrovat alatti 98.763 frttal szemben . . . 105.000 frtot, azaz ........ 1.470 frttal illetve 4.380 „ és 6.237 „ összesen . . . 12.087 frttal többet irányoztam elő. Ezen többlet indokolására a következőket emlitem fel: 1. A fennebb kifejtettek szerint a vármegyei törvényhatóságok a dologi kiadásokhoz is hozzájárulni tartoznak, másrészt az épitészeti hivatalok átalányát a dologi kiadásoknál is a vármegye által előbb nyújtott átalányok szerint fél kellett emelni. — Áll ez a hivatali helyiségek béreire és a hivatali és irodai költségekre is. 2. Az 1890. évi I. t.-cz. a múlthoz képest az államépitészeti hivatalok részére nemcsak nagyobb munkakört ir elő, de a mindinkább szaporodó középitések maguk után vonják a műszaki szolgálat terén a fokozódó munkásságot, ezért elkerülhetlenül szükségessé vált az államépitészeti hivatalok személyi létszámának felemelése. Ebből az okból már az 1892. év folyamán a személyzet létszáma 47 mérnöki állással szaporittatott. A létszámnak eme szaporítása következtében nagyobb, illetve több hivatalos helyiség szüksége állott elő, a több hivatalos helyiség pedig önként érthetőleg nagyobb berendezési és fűtési költségeket is okoz. Ehhez járul, hogy a személyzeti létszám felemelése következtében az irodai átalányok összege is természetszerűleg megnagyobbodott. Az útiköltségek czimén előirányzott összegek eddigelé csak oly módon voltak betarthatók, hogy igen sok esetben vagy a mérnökök kikül-