Állami költségvetés - 1893
Kiegészítő jelentések - Kimutatás - Kimutatás azon állami birtokrészekről, melyeket a magyar királyi pénzügyminister 1891. évi január 1-től ugyanazon évi december hó végéig a törvényhozás engedélyével eladott
A m. kir. állambirtokokon folyamatban lévő telepítésekről. A magyar kir. állambirtokokon alakított telepítések fejlődésének ismertetése előtt e jelentésre nézve meg kell jegyeznem, hogy ez az 1892. évi költségvetéssel kiadott hason jelentéstől annyiban tér el, hogy ezúttal itt a földmivelésügyi magyar kir. ministerium ügykörébe tartozó telepítési ügyek fel nem vétettek, hanem külön terjesztetnek a törvényhozás elé. Ez eljárást indokolja azon körülmény, hogy az 1889. XVIÍÍ. t.-cz. értelmében létrejött megállapodás szerint a telepítési ügyek általában a földmivelésügyi m. kir. ministerium hatáskörébe utaltattak, hogy e ministerium a telepítést tényleg folytatja s vezeti, s hogy a telepek már befejezetten jutnak a pénzügyministerium kezelése alá, tisztán pénzügyi szempontból. A dolog természetéből folyik tehát, hogy a telepitvények alapításáról, fejlődéséről és állapotáról szóló jelentés is ezentúl a földmivelésügyi m. kir. minister által terjesztessék elő, míg ezen jelentés csakis a pénzügyministerium kezelése alatt álló, illetve ennek átadott telepekre szorítkozzék. Ezeket előre bocsátva, azon intézkedéseimre térek át, melyeket már az 1892. évi költségvetéssel előterjesztett jelentésemben érintettem és melyeknek eredményét az alábbiak igazolják. Az egyik, mely szerint a telepváltság tartozások nem közigazgatási utón, hanem a kincstári ügyészségek által hajtatnak be, daczára annak, hogy ez eljárás csak az 1891. év II. felében vétetett foganatba, a törlesztést mégis kedvezőbb sziliben tünteti elő, a nélkül, hogy a telepesekre nehezedő behajtási költségek emelkedtek volna. A másik intézkedés, az összes telepesekkel megejtendő egyéni leszámolás keresztül vezetése már nagyobb nehézségekbe ütközött. Ugyanis a szélesebb arányú intézkedések megtétele előtt alapos tájékozást kellett szerezni arról, vájjon mely okok működtek közre, hogy a tartozások oly mérvben felszaporodtak, továbbá, hogy a telepesek nyomasztó viszonyai mellett mily módon lehetne szorult helyzetükön segíteni. E czélból egyelőre az aradi és temesvári m. kir. jószágigazgatóság két-két községében, név szerint: Albertin és Mezőkovácsházán, illetve Ürményházán és Kübekházán próba leszámolást ejtettem meg. Ennek czélja az volt, hogy a nyert tapasztalat felhasználásával az elrendelendő általános leszámolás elveit megállapíthassam s azonfelül tájékozást szerezhessek az iránt, hogy valamennyi telepessel a leszámolás mennyi idő alatt és mily költség mellett lesz foganatosítható. A leszámolás mindenkor a jelenlegi tényleges birtokossal és mindig egy egész telepállományra nézve ejtetett meg, még ott is, hol a telek már többek birtokában van; a telepes váltság, kamat és hátralékos haszonbértartozás pedig egy összegben a tartozások minőségének osztályozása nélkül mutattatott ki, a végre, hogy a telepes tisztába legyen azzal, hogy mekkora összeget, hány év alatt és minő részletekben lesz köteles törleszteni. E próbaleszámolás kiderítette, hogy a temesvári jószágigazgatóság kerületében levő telepesek viszonyai egészen elütök az aradi jószágigazgatóság kerületében levőktől. A főkülönbség az, hogy a temesvári jószágigazgatóság kerületében a telepesekkel az örökváltsági szerződések még megkötve nincsenek; itt tehát a telepben levő birtokossal az egyéni leszámolás megejtése után mindjárt az örökadás-vevési szerződést is meg lehet kötni.
