Állami költségvetés - 1893
Kiegészítő jelentések - Kimutatás - Kimutatás azon állami birtokrészekről, melyeket a magyar királyi pénzügyminister 1891. évi január 1-től ugyanazon évi december hó végéig a törvényhozás engedélyével eladott
10 6. Az akna-szlatinai m. kir. főbányahivatal kezelése alatt állott, s az 1891. évi részletes kimutatás 18. lap 349., 351., 357., 359. és 360. t. a. 1326 Dől; 3& 3 3/...., I 1 3™/...., 4146/...., é s 18969/.... h oi d kiterjedéssel, és 184 frt 20 kr, 343 frt, 171 frt, 400 frt s illetőleg 2.319 frt 60 kr, összesen 3.233 frt 60 kr becsárral eladásra engedélyezett szigeti bérföldeket (1800 + 101) 1.901 frt vételáron adtam el. Ez ingatlanoknak a törvényhozásilag megállapitott becsára, tekintettel a köves talajra, sokkal magasabb volt a valóságos értéknél; s minthogy ezen különben is az elbirtoklás veszélyének kitett csekély értékű ingatlanok kezelése a jövedelemmel arányban nem állott, az 1.800 és 101 frttal tett ajánlat elfogadását indokoltnak találtam. 7. Ugyancsak az akna-szlatinai főbányahivatal kerületében s az 1891. évi részletes kimutatás 21. lap, 425. t. a. 3.611 frt 38 kr becsértékkel fölvett huszti ispánlak a hozzátartozó 1389 • öl belsőséggel 3.010 írtért Huszt városának, ugyanazon kimutatás 26. lap, 591. t. a. 1136 • öl kiterjedésű telekkel 12.821 frt 12 kr becsértékkel fölvett técsői korona vendéglőt pedig 11.200 írtért Técső városának adtam el. Figyelemmel arra, hogy Huszt városa az említett ispánlakot óvodai czélra, Técső városa pedig az emiitett veudéglőt nyilvános árverésen városházzá leendő átalakítás végett vették meg, a megtartott árverés eredményét annál is inkább jóváhagyandónak találtam, mert mindkét épület eladása iránt több izben tartatott már árverés, de eredménytelenül, s mert rósz karban létök miatt helyreállításuk jövedelmezőségükkel arányban nem álló tetemes költségbe került volna. 8. Ugyanezen kir. főbányahivatal kerületébe tartozó, s az 1891. évi részletes kimutatás 26. lap. 585. t. a. 31.470 frt becsértékkel fölvett huszti korona vendéglőt 609 • öl belsőséggel együtt 24.200 írtéit, adtam el, a mely eredmény az adott viszonyok között felette kedvezőnek mondható. Ugyanis ezen épületnek eladása iránt két izben megtartott árverés alkalmával ajánlat egyáltalán nem tétetett, a 3-ik árverésen pedig csak 10.000 frt igértetett meg; és minthogy az elrendelt mérnöki becsű szerint ezen épületnek értéke ujabban csak 17.638 írtban állapíttatott meg, a fent jelzett, s már a 4-ik izben megtartott árverés alkalmával megajánlott 24.200 írt vételár elfogadása annyival inkább szükséges volt, mert Huszton a kereskedelem pangása, s a forgalom hanyatlása mellett reményleni sem lehetett, hogy ezen felette rosz karban volt épület után oly bérösszeg lesz kapható, a mely arányban álljon a már elodázhatlanná vált tatarozásának több ezer forinttal előirányzott költségével. 9. Ugyanezen kir. főbányahivatal kerületében, s az 1891. évi állami birtokeladási részletes kimutatás 20. lap, 396. t. a. 2.500 frt becsértékkel felvett 300 • öl területi! huszti magtárépületet, s telkét 1.500 írtért, ugyanazon kimutatás 26. lapján, 587. t. a. 1290 • öl területtel és 2.400 frt becsértékkel felvett huszti sörházutczai czigány korcsmát pedig 2.205 írtért, tehát a becsértékkel szemben 1.000 frt, illetve 195 frttal csekélyebb áron adtam el. Ezen épületek ugyanis már nagyobb tatarozást igényeltek volna s több árverés eredménytelen maradván, az épületek folytonos érték csökkenése miatt magasabb vételár elérése remélhető sem volt, ezeknél fogva a jelzett vételárak elfogadását indokoltnak találtam. 10. Ugyancsak az akna-szlatinai kir. főbányahivatal területén s az 1891. évi birtokeladási kimutatás 21. lapján 427. sorsz. a. 757 frt 14 kr becsértékkel felvett huszti ispáni hajdu-lakot 500 írtért, tehát a becsáron 257 frt 19 krral alól azért adtam el, inert, a városnak egy külső utczájában fekvő, ezen különben is fából épített kis épület fekvésénél fogva esős időben megközelíthető sem volt, s annak eladása iránt a korábban megtartott árverések eredményre nem vezettek. 11. A nagybányai bányaigazgatóság kerületében s az 1891. évi részletes kimutatás 30. lap, 648. t. a. 900 frt becsértékkel felvett 6 hold területű felső bányai ispánföldnek 678 írtért, tehát a becsárnál 222 frttal csekélyebb áron történt eladása abban leli indokolását, hogy ez ingatlannak eladása iránt már négyszer tartatott árverés és magasabb vételár egyszer sem éretett el; ennélfogva ezen különben is csekély értékű ingatlannak — már a kezeléssel járó nehézségek miatt is —. becsáron alól leendő eladását jóváhagyandónak találtam. 3*
