Állami költségvetés - 1892

Igazságügyi ministerium - INDOKOLÁS A M. KIR. HONVÉDELMI MINISTERIUM 1892. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSEIHEZ. - Kiegészítő jelentések - A KÉPVISELŐHÁZ ELÉ TERJESZTETT JELENTÉS AZ ÁLLAMI JÓSZÁGOK ELADÁSÁRÓL ÉS AZ ÁLLAMBIRTOKOKON FOLYAMATBAN LEVŐ TELEPÍTÉSEKRŐL AZ 1890. ÉVRE.

30 4. Az 1890. évi állambirtok-eladási részletes kimutatás 22. lap, 484. tétele alatt 61 37 1 / hold területtel és 2.625 frt becsértékkel felvett „huszti csebrény" nevü külsőséget az 1883 — 1885-iki bércyk­lusban évi 222 frt 78 krral, az 1885 —1888. évi bértartam alatt 104 frt évi haszonbérrel, mig az 1888. évi október 1-től 1891. évi szeptember hó 30-ig terjedő időre már csakis alku utján sikerült 75 frt évi ber mellett hasznosítani. Ennek oka azon körülményben volt keresendő, hogy a Tisza folyó az 1884. évi nagy árviz alkal­mával uj medret ásott magának a szóban levő területen és annak egy részét elsodorta. Később ugyan ezen földön át mosott magának a Tisza főmedret ugy, hogy a földterület 2/ 3-ad része viz alá került, és jelenleg nagy kavics-teleppé vált. Habár feltehető volt, hogy egy ujabb árviz a Tiszának más irányt adva, betemeti az ujabb medret kavicscsal és iszappal, s igy a föld ismét hasznavehető lesz, mégis, miután azt bevárni a kincstárnak érde­kében nem állott, s már az évi haszonbérek rohamos hanyatlásából e külsőség becsértékének alászállását eléggé lehetett constatálni, e földek 2.625 frt becsértéke a haszonbér 20-szorosa alapján 1.500 frtra szállít­tatott le, s ugyanez árral árverésre bocsáttatván, 1.620 frt vételáron eladattak. A felhozott körülmények tehát ugy hiszem, eléggé indokolttá tették eljárásomot. 5. Az 1890. évi részletes kimutatás 28. lap, 662. tétele alatt 2133 frt becsértékkel felvett 924 •öl területü huszti vár alatti nagy pincze és telek egy része az úgynevezett italtartó pinczével együtt az 1890. évi augusztus 6-kán tartott árverésen 1.733 frt vételárért eladatott. Minthogy a szóban levő pincze a várostól távol esett, a város csekély forgalma és kereskedelme mellett pedig ezen távol fekvő pinczének úgyszólván értéke sem volt, s csak részletekben volt egyes keres­kedőknek kőolajtartásra bérbe adható, s minthogy továbbá a fenjelölt telek sem volt értékesíthető, s álta­lában véve ez ingatlannak sem előnyös bérbeadása, sem pedig eladása nem sikerült, az emiitett napon meg­tartott árverés alkalmával megajánlott 1.733 frt vételár elfogadandó volt. 6. Az 1890. évi részletes kimutatás 28. lap, 661. tétele alatt 2.670 frt becsértékkel felvett 1174 Cöl területü huszti vámház-korcsma, mely 1800 frt vételáron eladatott, oly rozzant állapotban volt, hogy gyökeres helyreállítása a becsértékkel felérő költségbe került volna. Minthogy a szóban levő korcsma-épület egyike volt azon épületeknek, melyeknek eddig sem bérbe­adása, sem pedig eladása nem sikerült, sőt ugy a bérbeadás, mint az eladás iránt megtartott három-három árverésnél még csak árverelő sem jelentkezett, s minthogy az ujabban eszközölt felbecslés alkalmával kitűnt, hogy becsértéke túlságos magas, s tulajdonképen csak 1.130 frt: ennélfogva a megajánlott 1.800 frt elfo­gadandó volt. 7. Az 1890. évi kimutatás 21. lap, 444. tétele alatt 5.440 frt becsértékkel felvett fejérpataki őrlőmalom az 1890. évi junius hó 16. és 17-ikén megtartott árverésen 2.400 frt 25 kr vételár mellett eladatott, mert a szóban levő lisztőrlő-malom a trebusa-fejérpataki Tisza-hidnak az 1888. évi árviz által történt elsodortatása, és ilj. Rosenthal Rachmil és társai által trebusa-chmeli mellett épitett, uj gőzfürészszel kapcsolatban levő, gabonaőrlésre berendezett két malomkő-készülék üzembe hozatala óta értékét egészen elvesztette, minek következtében annak sem bérbeadása, sem pedig a megállapított becsáron való eladása nem sikerült. E malom értékcsökkenésére nagy befolyással volt még azon körülmény is, hogy a trebusa-fejér­patakon fennállott vasművek teljes felhagyása következtében nem állott többé a kincstár érdekében az elsodort Tisza-hidnak a fentartása; tehát a direct közlekedés megszűnt, különben is e malom épülete oly elhanyagolt állapotban volt, hogy az abban való tartózkodás már életveszélyessé vált, müvelés alá vehető telek pedig a malom-területhez nem tartozott. Ez ingatlan mielőbbi, habár becsáron alóli eladását, tehát a kényszerhelyzet parancsolta. 8. A kolozsvári kir. pénzügyigazgatóság kerületéhez tartozott, s az 1890. évi részletes kimutatás 38. lap, 855. tétele alatt 1.560 frt. becsértékkel felvett 52 1 387/.... hold területü „mikolan mezőgazdasági földek" 1.000 frt vételár mellett adattak el, minthogy ezen földek évek hosszú során át bérletileg kezel-

Next

/
Thumbnails
Contents