Állami költségvetés - 1892
Kereskedelemügyi ministerium - JELENTÉS A KERESKEDELEMÜGYI MAGYAR KIRÁLYI MISTERIUM 1892. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉHEZ
150 fentartásra épen csak annyi fordíttatott, hogy a meglevő hálózat, amennyire lehetséges, használható állapotban maradjon, a pótlásokra és kiegészítésekre pedig évenként átlag csak 60.000 frt adatott ki, mi teljesen elégtelen a korszerű fokozott igényeknek megfelelő kiterjedt és sürü hálózatnak megteremtésére. Innen van, hogy mig a nyugoti államokban egy-egy • km.-re átlag több mint, félkilométer távirdahuzal esik (pl. Franciaországban 0.52, Németországban 0.61, Nagybritániában 0.93, Olaszországban 0.31, Svajczban 0.41, Németalföldön 0.55, Belgiumban 1.03), addig nálunk eme huzalhoz csak 0.14. Távirdahálózatunknak elégtelen kiterjedése és szerény berendezése egyrészt a meglevő vezetékeknek késedelmeket okozó túlterheltségében, másrészt pedig távirat forgalmunknak aránylag lassú fejlődésében nyilatkozik. Mindkét irányban gyökeres változás csakis villamos távíró- és távbeszélőhálózatunknak nagyobbszabásu kiegészítése és kifejlesztésétől várható, mert ez nem csak megszüntetné a vezetékek túlságos megterhelését és az abból származó késedelmeket és egyéb bajokat, hanem a hálózat teljesítő képességének nagyobb mérvű fokozása által egyúttal elengedhetlen feltétele és kelléke a tarifa-reform által czélba vett forgalmi emelkedésnek. Hálózatunk eme kiegészítése és fejlesztése a fenforgó körülmények között a következő munkálatokra és berendezésekre fogna kiterjedni : 1. Távbeszélő berendezésünk fejlesztése helyközi és városi távbeszélők építése által. Az elsők közül ez idő szerint főleg olyan távbeszélő vezetékekre van szükség, melyek távirdával még nem biró, jelentékenyebb községeket a legközelebbi távirdahivatallal összekapcsolnak, és melyeknek czélja kevésbé a beszélés, mint inkább a távirat-közvetítés. Ezen rövid vezetékek a nagy távirdahálózatnak tápláló ereit képezik és nagyon alkalmas olcsó eszközök a távirati közlekedés lehetőségének kiterjesztésére. Szükség van mintegy 300—400 km. hosszú ilyen helyközi távbeszélővezetékre, melynek berendezése 45.000 frtba kerül. Nem kevésbé fontos és kívánatos a nagyobb vidéki városokat, üzleti és társadalmi életük fellendítésére, nemkülönben közigazgatási czélokra is, helyi távbeszélőkkel látni el. A kilátásba vett 18 városnak helyi távbeszélővel való ellátása összesen mintegy 235.000 frtba kerül. Természetes, hogy ezen munkálat csak fokozatosan hajtható végre és a helyi távbeszélőt csak akkor fognám berendeztetni, ha a kellő számú előfizető jelentkezik. Egyes nagyobb városoknak egymás közt távbeszélő által való összeköttetése csak későbbi idők feladatát képezheti, mivel ez idő szerint a megfelelő élénk for-