Állami költségvetés - 1891
Kiegészítő jelentések - Kimutatás azon állami birtokrészekről, melyeket a magyar királyi pénzügyminister 1889. évi január 1-től ugyanazon évi december hó végéig a törvényhozás engedélyével eladott
3 A határ kibővítésére kijelölt Kladovalenkusesti 470 hold erdőre nézve jelentem, hogy Baiersdorf Biach czég a rajta levő cserje elővételi jogáról lemondott s igy ezen terület a cserjével együtt a telepeseknek még a folyó évben átadható lesz. VI. Újvár és Ó-Telek. Ezen két telepitvény rendezése iránti munkálatok foganatba vétettek. A telepesek anyagi helyzete — daczára annak, hogy aránylag termékenyebb földjei vannak, mint a fent elősorolt telepitvényeknek — kedvezőtlen. Ennek oka kizárólag abban keresendő, hogy a telepesek nagyrésze vagyontalan, nem eléggé munkás, sokban nagy a hajlam a henyélésre, nemfizetésre, ingyenélésre; ezen körülménynek tulajdonitandó az is, hogy jelenlegi telepföldjeikkel, melyek után mit sem fizettek, nincsenek megelégedve s folytonos mozgalom van földszaporitás iránt. Különös figyelemmel leszek ezen telepitvényekre s minden törvényes eszközt fel fogok használni arra, hogy az izgató és nem fizető, a békét zavaró s henyélő elemek, a többiek megmételyézésének megakadályozása érdekében a váltság behajtása alkalmával — mert feltehető, hogy fizetni nem fognak — kitelepíttessenek. Az aradi k. jószágigazgatósági kerületben : Az alábbi kimutatás minden egyes telepes községre nézve kitünteti, hogy hány holdból alkottatott, az 1889. év végéig esedékessé vált vételi összeg mennyi, arra mily törlesztés történt és ennek tekintetbe vételével kitűnik, hogy a régi osztású telepföldekkel mint az ujabb osztású földekkel biró telepesek, befizetéseikkel messze elmaradnak az esedékes s befizetendő összegekkel. Egyes eseteknél némi lendület tapasztalható ; ez azonban nem a fizetői kötelesség felébredésének tulaj donitható, hanem azon megfélemlésnek, a mely a kincst. ügyészség erélyes beavatkozása következtében állott elő. Ha a telepitvényesek mostani helyzete az 1873. évi XXII. t,-cz. alapján bekövetkezett átmeneti korszak nehézségeivel hasonlittatik össze, kétségen kivül haladás tapasztalható ; a fizetési hajlam növekedett, alig néhány község kivételével, templomok, iskolák, községházak, papi, jegyzői, tanitói lakok épültek, továbbá elég értelmi fejlettséggel biró jegyzők, orvosok s elöljárók szolgálják a közigazgatási teendőket, az iskolákat 1, 2, 3 fitanitó, sőt némely helyen még 1 — 2 nőtanitó látja el, a vallásosság és az erkölcs fejlesztésére a lelkészek hatékony befolyást gyakorolnak. Minezeknek következménye a telepesek gyarapodása s a szerzésre irányult törekedése, minek bizonysága az, hogy a Csanádmegyei telepes községek nagyobb része a körülötte fekvő s eladásra került pusztákból jelentékeny területeket szerzett. Igaz, hogy az ezzel kapcsolatos terhek a telepes földek vételárának törlesztésénél látható visszamaradást okoztak, ami egy-két év jó termése s a termények jobb ára esetén helyre pótolható leend. Fordulnak elő esetek, a midőn a telepesek tartozásukat pénzintézettől felvett, hosszabb törlesztési tartamú kölcsönnel egyenlitik ki, példa erre a telekkönyvezett Apáczán történt 17 eset. Általános szükségletet képez a telepes földek tlkvi átíratása; ez adja meg a telepesnek hitelképességet s a kölcsön létesítésére az alapot; ezen tlkvi átíráshoz a munkálatok készen állanak. Fordulnak elő továbbá esetek, a hol a szédelgés a tudatlanságot s a könnyű szerrel való boldogulást felhasználva, ugyszólva, teljes fejetlenséget okozott, ilyennel leginkább Szapáryligeten s Kövegyre áttelepedett de már teljesen szétzülött 80 pádéinál találkozni. 1*
