Állami költségvetés - 1890

Pénzügyministerium - Indoklás

36 1. a bor után: a) a magyarországi nyilt községekben 1890-re, az árszabás I., II. és III. osztálya szerint biztositott fogyasztási adónak 2,368.000 hektoliter bor felel meg; minthogy azonban e mennyiségben a magánfogyasztás is benfoglaltatik, italmérési adó pedig nyilt községekben csak az adóköteles felek által kimért és elárusított bor után fizetendő: a fennebbi mennyiségből magán fogyasztás czimén 25°/

0, vagyis 592.000 hktl. leütendő volna s ehhez képest 1,776.000 hektoliter volna alapul veendő, mely mennyiségre italmérési adó fejében 3 írtjával .... 5,328.000 frt, vagyis kerekszámban 5,300.000 , esnék; b) Budapest főváros zárt adóterületén 1886 —1888. évekken (az 1888. évi ápril hó 1-től érvényben lévő 4 frt 46 kros adótételt véve alapul) évenként átlag 368.390 hektoliter bor került fogyasztásra, minélfogva italmérési adó fejében (mely szintén kapuadó alakjában lesz beszedendő), az egész mennyiség után 2 írtjával számítva 736.780 frt s illetve kerekszámban ...... 700.000 „ lenne felveendő; c) a Pozsony zárt városban 1890. évre biztositott fogyasztási adónak 15.150 hektoliter bor felel meg: a zárt városi adókezelésre való tekintettel, ugyanennyi volna az italmérési adó alapjául is elfogadandó s igy az italmérési adó hektoliterenként 2 forintjával 30.300 frtra s illetve kerek össszegben . . . . . 30.000 „ volna tehető; d) Horvát-Szlavonországban a borfogyasztás — a magyarországi lakosság és fogyasztás arányában 379.302 hektoliterre tehető ; leütve ebből magánfogyasztás czimén 25°/

0-ot vagyis 94.825 hektolitert, az italmérési adó a íenmaradó 284.477 hektoliter után 3 írtjával az egész évre . . . 853.431 frttal, vagyis kerek számban 850.000 „ s az 1890. év második felére, mely időre az italmérési jövedékről