Állami költségvetés - 1889

Részletezés - INDOKOLÁS

101 E javulással szemben azonban az állami biztositásnál többletként volt felveendő : a) az 1888. évi XVII. tv.-cz. alapján a m. északkeleti, kassa-oderbergi és első magyar-gács­országi vasutak részére engedélyezett biztositás emelés évi járadékának 1,483.669. 3 2 német birodalmi már­kát tevő összege — mely — 202. 5 márkát 100 arany forinttal egyenértékűnek véve — 732.676.arany forintnak és ez összeget 125°/ 0 ágióval átszámitva megfelel bankjegyekben . . . 915.845 frtnak, b) ellenben ápadásba kellett hozni a m.-északkeleti vasútnál előirányzott arany ágiónál felmerült kevesbletet 2.092 frttal emelkedik a kamatbiztositás 913.753 frttal mely szembeállítva az 1889-iki vasúti költségvetések 933.692 frtnyi javulásával, a vasúti kamatbiztositási előlegsziikségletnél a fentebb már számjelzet . . 19.939 frtnyi kevesebblet jelentkezik. E szerint, habár a folyó évi uj beruházási kölcsön járadéka egész összegében számításba vétetett, a szükséglet az „Előlegezések a vasúti kamatbiztositás alapján" czimü fejezeten még is 19.939 frttal kevesebb mint az 1888. évi előirányzat szerint. E javulás értékét jelentékenyen emeli az a körülmény, hogy abban az esetben, ha az uj kölcsön nem létesül, a hadászati szempontból elkerülhetlenül szükséges épitkezések költségei, még ha több évre lettek volna is eloszthatók, nem különben a függő kölcsönök törlesztési részleteinél évről-évre szükségessé váló többlet nagyrészt az 1889. és azt követő éveket terhelték volna. Ez esetben tehát az 1888. évi előirányzat, minthogy ebben a hadászati épitkezések előre látva nem voltak, a függő kölcsönök törlesztési többletein kivül még az azokra szükséges jelentékeny költségek­kel emelendő lett volna. A legkedvezőbb esetben is tehát, ha t. i. a hadászati létesítményekre szükséges költségfedezet 10 évi törlesztésre lett volna beszerezhető, az 1888. évre e czimen még mintegy 452.000 frtnyi szük­séglet, a függő kölcsönök törlesztése czimén pedig mintegy 214.000 frtnyi több szükséglet, esett volna az állam terhére. Ehhez képest tehát a javulás tulajdonkép ezen összegek figyelembe vételével volna összehason­lításba vonandó, mely esetben az uj beruházási kölcsönnek 913.753 frtnyi terhével szembeu áll a vasutak költségvetéseiben fentebb már részletesen indokolt 933.692 frtnyi javulás és azon legalább is 666.000 frtot tevő összeg, melyet az elódázhatlanná vált hadi létesítmények s a társaságok függő terheinek rendezése érdekében, az államnak a legközelebbi évek alatt magára kellett volna vállalnia. Ha ezen, kerekszámban 1,600.000 frtnyi összegből, 300.000 frtot még le is vonunk az üzleti s a forgalmi viszonyok javulása czimén 5 mely a jelzett, hitelmüvelettől függetlenül is természetszerűleg előállhat, az emiitett kamatbiztositási uj teherrel még mindig szemben áll 1,300.000 frtnyi oly megtakarítás, melylyel mint teherrel kellett volna különben az államnak számolnia, ha az 1888. évi XVII. t.-cz. létre nem jő. Igazolva van tehát az, a mi az 1888. évi t.-cz. alapját képező törvényjavaslat és ennek indo­kolása bemutatásakor a t. háznak kijelentetett, hogy az uj kölcsön által az államra ujabb teher nem fog háramolni, ellenkezőleg, hogy annak létesítéséből számba vehető előnyök várhatók. Igazolja ezt végül az is, hogy az 1889. évi államelőleg szükséglet az 1887. évi tényleges utal­ványozáshoz képest mint már említve volt 774.347 frttal csekélyebbnek vétetik kilátásba, ámbár 1887. évben a hadászati épitkezések és függő kölcsönök terhei, az üzleti eredményekre illetve az államelőlegekre nem sulyosodtak még oly mérvben, mint az uj kölcsön meg nem kötése esetén, 1888. és 1889. évben nehezedtek volna.

Next

/
Thumbnails
Contents