Állami költségvetés - 1888

Közmunka- és közlekedésiministerium - Jelentés

ad 2. A térképezési költségek rovata alatt 1887. évre a viziutak fentartása és építése cziménél engedélyezett adományt 44.000 frtról 34.000 frtra leszállítva a központi igazgatásnál uj (14-ik) rovat alatt vettem fel, mert ezen adomány természeténél fogva, habár legnagyobb részt vizépitészeti felvételekre használtatik is fel, mégis részben egyéb, p. nagyobb útépítkezéseket megelőző felvételek, valamint térképek költségeinek fedezésére is szolgál ; minélfogva annak központilag való kezelését indokoltnak találtam. Egyébiránt ezen tételnél a mint emiitettem 10.000 frtnyi megtakarítás van. ad 3. A műszaki kiképezés elősegítésére és utazási ösztöndíjakra 1887. évben külön czim alatt engedélyezett 3.000 frtot azért vettem át uj (d.) pont alatt a központi igazgatás czimébe, mert nem tartom indokoltnak, hogy ezen eddig is központilag kezelt és aránylag csekély összeg egy magában egy külön költségvetési czimet képezzen. Fel kell még emlitenem, hogy a műszaki tanácsnál alkalmazott országos középitészeti felügyelők elnevezésének „műszaki tanácsosok"-ra és a vasúti főfelügyelőségnél alkalmazott felügyelők elnevezésének „főfelügyelők"-re változtatása a költségvetésben keresztül van vive és a vasútiakhoz hasonlóan a hajózási felügyelő helyett is a „hajózási főfelügyelő" elnevezés vétetett fel. A vízrajzi osztály személyzetét ezen költségvetésben a műszaki tanács személyzetével együttesen mutattam ki. Egyébiránt az 1886. május hó l-jével felállított vizrajzi osztály működésére nézve a következőket, jelenthetem. A vizrajzi osztály 1886-ban a folyóinkon létező vizmérczék helyszíni megvizsgálását, 0 pontjainak lemérését, és a vizmérczék törzskönyvének szerkesztéséhez szükséges adatok összegyűjtését a Duna és Tisza egész hosszában elvégezte ; továbbá az ugyané két folyónál még szükségesnek mutatkozö vizmérczék felállításáról, valamint általában a vizmérczék rendezéséről, és a törzskönyvek szerkesztéséről kimerítő javaslatot készített. Ugyancsak a Dunán és Tiszán kikereste a vizrajzi osztály mindazokat a szakaszokat, hol a vizemésztések megállapitandók lesznek. A dunai árvizek lefolyási viszonyainak tanulmányozását, különös tekintettel a budapesti folyamszakaszra, megindította, nevezetesen, a Nagy-Maros-Duna-Pentele közti folyamszakaszon a Vásárhelyi idejében felvett régi keresztszelvények helyein újból felvétettek a keresztszelvények, mivel nevezett szakasznak csak a fővárosi vonaláról és azon helyeiről birunk ujabbi szelvényeket, hol kotrási munkák történtek ; továbbá: ugyané szakaszon a tavalyi kis viz szine fixiroztatott és a legközelebbi fixpontokból beméretett. A kettős és hármas Kőrös vizműtani felvételei, melyek a folyók fejlődésének későbbi tanulmányozhatása végett voltak szükségesek, a gyulai kir. folyam-