Állami költségvetés - 1877
Közmunka- és közlekedési ministerium - Jelentés a közmunka- és közlekedési magy. kir. ministerium 1877. évi költségvetéséhez
27 II. M. k. államvasutak és gépgyára. A) M. k. államvasutak. Rendes kiadások. A beterjesztett költségvetési művelet belső részletes beosztásában eltér a folyó évi előirányzattól, a mennyiben más vasutakkali egyöntetűség, azonkivül az ellenőrzés és összehasonlítás lehetővé tétele szempontjából, az 187G. évi január 1-vel életbe léptetett s valamennyi vasútnál már használatban levő „egyöntetű vasut-üzleti számlázási minta" szerinti beosztás vétetett alapul. Ezen uj beosztás a kiadásoknál számos tételt lényegesen megváltoztat s annak egyenes összehasonlítását a folyó évi hason czimüekkel lehetlenné teszi. Különösen szembeötlő e változás a III. és XI. fejezeteknél, melyek a jelen beosztás szerint számos oly tételt foglalnak magukban, melyek eddig más fejezetekhez tartoztak, miért is ezeket alább részletesen lesz szerencsém kifejteni és indokolni. I. Üzleti bevételek. Az I. és II. fejezet szerint az államvasutak 187 7. évi nyers bevételei kerekszámban 8,000.000 frttal irányoztatnak elő. 1874. évben a m. k. államvasutak nyers bevétele 5,929.543*39 frt volt, 1875-ben ezen bevétel 6,406.165'is frtra emelkedett s igy kerekszámban 477.000 frttal volt több mint a megelőző évben. Miután az 1874. év az első, melyben az államvasutak jelen kiterjedésűkben voltak forgalomban, miután továbbá az 1875-ik év kereskedelmi és forgalmi tekintetekben általában nem volt jobb az 1874. évinél, sőt első felében határozottan roszabb volt s miután végre mindkét év a középszerűnél ugy gazdasági, mint ipari és kereskedelmi tekintetben messze alól maradt: ugy hiszem, nem vérmes számítás, ha e vasutak normális forgalom szaporulatának értékét a vasúti forgalom első éveiben évenként kerekszámban 500,000 frtra vettem fel, s igy 1875-től 1877-re 1,000.000 frt többletet veszek számításba. A vasutak forgalmi statisztikája e számokat, miután a forgalom emelkedése az első években ennél jóval nagyobb szokott lenni, igen csekélynek bizonyítja. 11a ezen felül tekintetbe vétetik, hogy az egyenetlen verseny folytán, melylyel az ál-