Állami költségvetés - 1877
Kiegészítő jelentések - Részletes kimutatása az átmeneti bevételek III. fejezet 3. és 4. czime alatt "Államjavak eladásából" 1877. évre előirányzott bevételeknek - Indokolás
39 45 — 02. tétel. Ezen tárgyak részben mezőgazdasági és bányászati czélokra nem szükségesek, részint pedig távol és szétszórtan fekszenek és eladásuk ellen erdészeti vagy gazdasági szempontból jelentékes ok fenn nem forog. 03. tétel. Ezen tárgy igen keveset jövedelmez, annak értéke napról-napra csökken. 04. tétel. Az erdő zömétől egészen külön álló magánbirtok által minden oldalról határolt, régiebb időktől mezőgazdaságilag hasznosított földek. 05—G8. és 81 — 91. tétel. Gazdasági vagy erdészeti szempontból eladásuk ellen akadály fenn nem forog. 09. és 70. tétel. A zimandi pusztán a telepitvényesek által eddig bérelt földeken felül még rendelkezésre álló földek közül a zimandi 407 TO O/ 1GO O hold öt évi átlag szerint év- és holdanként tisztán 9 frt 00 krt, a szent-leányfalvi és magyar-fakéríi 148 hold 8 frt 30 krt jövedelmez. Minthogy a földek a telepitvények megváltása után a kincstár által előnynyel kezelhetők nem lesznek, — ezek eladása elhatároztatott. A fenti tiszta jövedelmek alapján 5°/ 0-os tőkésítés mellett holdanként! 181 frt 20 kr, és 100 frt lenne a vételár, mely összegek 185 és 170 frtra kerekíttetvén ki, a zimándfalvi 4 0 7 70 0/ 1GO O hold 75.370 frt, a szent-leányfalvi és magyar fakérti 148 hold 25.100 frt becsárral felvétettek. 71. tétel. Csanádmegyében kebelezett s a pécskai kincstári uradalomhoz tartozó Nagylak mezőváros községével az úrbéri viszonyok szabályozása s különösen a legelő elkülönitése tárgyában 1875. junius hó 14. napján egyesség köttetett, mely szerint a kincstári uradalom lemond az úrbéri rendezés-, tagositásés legelő-clkülönitési keresetről, az egész közös legelőtért a községnél hagyja, melyért viszont köteles a község 120.000 frtnyi váltságösszeget, illetőleg vételárt 5°/ 0 kamatozással együtt a kir. kincstárba 3 év alatt lefizetni. Nagylak határában a közös legelő 5.913 5 0/ 120 0 holdat tesz, melyből 500 telek ellátandó. Ha minden telek után ÍO 1^ hold legelő állapíttatnék meg: 500 telek után 5.313 hold, iskolai czélokra pedig 59 hold lenne kiosztandó. Nagylak községnek tehát a közös legelőből összesen 5.372 hold adatván ki; a közös legelőből fennmaradt 541 ,;, ,° .... hold, s ebez számitva a haszonvehetetlent 10 (; o°/.... „ összesen 552 hold a kincstári uradalom tulajdonát képezné, mely azonban a községnek örök birtokába 120.000 frtért holdját 217 frt 39 1/ /2 krral számitva — azért engedtetik át: mivel az uradalomnak nem áll érdekében, Nagylak községe határában tetemes gazdászati kezelési költségekkel járó nagyobb aliódiumot állítani fel, — továbbá mivel az egyességileg megállapított összeg az ottani vidéken divó árakhoz képest a kincstárra nézve előnyösnek tűnik fel, továbbá mivel a legelőilletménynek a község birtokába való átengedése folytán a kincstár a nagymérvű tagositási költségek viselésétől menekült, végre mivel a 120.000 frtnyi összeg után eső kamatok élvezéséhez a kincstár azonnal hozzá jut, holott esetleges illetményeit a több évig elhúzódó per befejezése után vehette volna csak használatba. 74. tétel. Tekintettel arra, hogy a Kulpin oly mélyedést képez, melyben a hó és esővizek össze szoktak gyűlni, s hogy ennélfogva a Kulpin csak canalisatio által válhatik értékesebbé, — a pancsovai II. öblözetben fekvő Mali- és Yeliki-Kulpin nevű 1.544 catastralis hold és 889 • öl térfogatú kincstári birtok holdanként 00 frt, összesen pedig kerekszámban a négyszögöleket egy holdra egészítve ki, 92.700 frt becs-, vagyis kikiáltási árral vétetett fel. 79. tétel. A bulkeszi 314 71 8/ 1C0 0 holdnyi elkülönített legelő uradalmi czélokra nem szükségeltetik, s ezenfelül külön álló birtoktest is. Ugyanazért annak az eladandó államjavak közé sorozása elhatároztatott. Kikiáltási árul nem a Gajdobra községének becsüjén alapuló holdankénti 170 frt, hanem az eddigi 1G frt 20 krnyi bérnek megfelelőleg kikerekítve 300 frt vétetett fel. 80. tétel. A ménesi kincstári uradalomhoz tartozó Glogovácz község volt úrbéri lakosaiva 1875. deczemberhó 18-án az úrbéri viszonyok szabályozása és különösen a legelő elkülönitése tárgyában a törvényhozás jóváhagyásának fentartása mellett létrejött egyesség szerint kölcsönösen meg lett a többek
