Állami költségvetés - 1872

Belügyministerium. - Indokolás

csekély anyagi áldozat, a közegészségi állapot javitása s fentartása által elért tetemes nemzetgazdászati s állami előnyben elegendő kárpótlást talál. Egyébiránt az államkincstár korántsem viseli az ország valamennyi kór- és gyógyintézetben elhelyezett betegek ápolásából felmerült költségeket. Van ugyanis az országban jelentékeny, habár mindamellett is nem elégséges számú, és nagyrészt nem egészen hiánytalan szerkezetű magánjellegű, részint törvényhatósági, részint községi, egyleti, s társulati kórház, melyekben folyton tetemes számú oly betegek gyógyíttatnak, kikért az állam semmit sem fizet: de kiknek összes gyógyköltségei, ha az állam által viseltetnének, az eddigi kiadásokat jelentékeny módon szaporítanák. Ép oly kevéssé esnek az állam terhére azon tápköltségek, melyek a fizetőképes betegek, avagy ezeknek fizetni köteles rokonai által fedeztetnek, illetőleg megtéríttetnek. Az államkincstárt ennélfogva csakis oly betegek tápköltségei terhelik, kik köz kórházakban ápoltatnak, és teljes v agyő 11 tálán s águkat, továbbá azt is okmányilag kimutatni képesek, hogy oly rokonokkal, kik érettük az ápolási költségeket megtéríteni kötelesek és képesek volnának, nem bírnak. Az államkincstárt terhelik továbbá a magánjellegű kórházakban orvosrendőri tekinteteknél fogva ápolt fizetni képtelen bujasenyvesek és a magyar állam területén született, és hazai közkórházakban ápolt oly betegek utáni tápdijak, kiknek illetőségi községét kipuhatolni nem lehet. A betegápolási költségek szaporítására további lényeges befolyást a következő körülmények gyakorolnak, és pedig: a) Az anyagi czikkek, és élelmi szereknek növekedő drágasága; melynek természetes következménye a tápdijaknak emelkedése. b) A fizető képtelen szabadságos katonák, kik ezelőtt megbetegülésük esetén a hadi pénztár terhére ápoltattak, utóbbi évek óta, polgári törvényhatóság alá tartozván, szintén a közalap terhére gyógyíttatnak.