Állami költségvetés - 1871

Belügyministerium - Indokolás a magyar királyi belügyministerium 1871-ik évi költségvetéséhez

c B) A megyék, kerületek, vidékek és székek, valamint a királyföldi hatóságok. 1. 2. 3. czím. Midőn a ministerium a magyarországi megyéket a jövő évi költségvetés összeállítására felhívta, felhasználta ez alkalmat ezen törvényhatóságokat figyelmeztetni, hogy azon körülmények, melyek a kormányt a f. évben a lehető legnagyobb takarékosságra intették — még most is fennállanak, hogy a lefolyt évekből átöröklött kedvezőtlen pénzügyi helyzeten rögtön segíteni nincs a kormány hatalmában, s hogy ennélfogva a jövő évi kiadási rovatokat emelni nem lehet, mert ez által oly teher nehezednék az államkincstárra, melyet zavar, fennakadás s más az ország javára szükséges kiadások tetemes és káros megszorítása nélkül fedezni alig lehetne. Az illető törvényhatóságokra bizatott azon rovatokat megjelölni, melyeknél a takarékossági elvek alkalmazandók, s általánosságban csak arra figyelmeztettek, hogy a költségek felvételénél különös tekintettel legyenek arra, hogy a jövő évi kiadások a lehetőségig megszorítassanak, s ha a ministerium által érintett megszorítások egyátalán eszközölhetők nem volnának, a jövő évi költségvetési összeg legalább a folyó évre tör vény hozásilag megállapitott javadalmazási összeget meg ne haladja, s hogy oly kiadások, melyek vagy épen nem szükségesek, vagy melyek a kormányzati ügykezelés szembetűnő hátránya s veszélyeztetése nélkül mint például nagyobbszerű építkezésekre s nélkülözhető felszerelési eszközök beszerzésére szükséges összegek, szóval a melyek későbbi időkre halaszthatók — egyelőre mellőztessenek. Tagadhatatlan, hogy a törvényhatóságoknak nagyobb része elismerve és méltányolva ez okokat, a ministerium által a költségvetések összeállítása tárgyában kibocsátott rendeletben foglalt utasítások és figyelmeztetéseknek megfelelni igyekezett, s szükségleteit az 1870 évi megállapítás szerint hozta javaslatba, ellenben voltak olyan törvényhatóságok is, melyek mellőzve a ministerium figyelmeztetéseit, — kiadási tételeiket oly arányban emelték, hogy a ministerium

y tekintve az államháztartás viszonyait , és elkerűlhetlen egyéb kiadásokat, tekintve továbbá azt, hogy az állam s annak polgárait ujabb terheltetésnek kitenni nem lehet, — az ily felcsigázott s egyátalán indokoltnak nem talált követelések megállapításához hozzá nem járulhatott. Figyelmet érdemel azonban két rovat, mely alatt kevés kivétellel majd nem minden törvényhatóság tetemes emeléssel hozta a költségeket javaslatba t. i. a tiszti fizetések és a szolgák bérei. Kétségbe nem vonható ugyan azon érveknek helyessége, melyek az egyes törvényhatóságok részéről a fizetések és bérek emelésére felhozattak, miután bebizonyult tény az, hogy azok jelesül pedig az alsóbb rendű tiszti és szolgai személyzetnél a mostani viszonyok igényeinek megfelelőleg arányosítva nincsenek, -— de nem találtatott időszerűnek most annak tárgyalásába bocsátkozni, s ez által az átmeneti korszak tartama alatt az államkincstárt több százezerekre rugó kiadási többlettel terhelni, midőn a köztörvényhatóságoknak küszöbön álló szervezésekor, a fizetések és bérek szabályozásáról amúgy is mulhatlanul gondoskodni keilend. Mind a mellett, hogy a ministerium fotörekvése oda volt irányozva, miszerint a magyarországi megyék 1871 évi közigazgatási és törvénykezési kiadásai fedezésére ugyan e czélra 1870 évre megállapitott 6,500,000 forint felül ne haladtassék, s e czélból a bemutatott 1871 évi költségvetések megbirálása s megállapitása alkalmával egész figyelmét oda fordította, hogy mindazon kiadások, melyek egy jól rendezett háztartás szabályai szerint az elkerűlhetlen szükség által eléggé indokolva, vagy bármi más figyelmet érdemlő tekintetek által igazolva nem voltak, a kérdéses megyei, kerületi s vidéki költség előirányzatokba fel ne vétessenek, mégis a legjobb szándék és igyekezet mellett sem volt lehetséges a megyék jövő évi szükségleteit, a fennérintett összegen belül megállapíthatni, a mennyiben az 1871 évi megállapítás a lefolyt évre 6,500,000 forintban megszavazott szükségletet 80,311 forinttal haladja meg. Ezen többletnek felvétele igazolva leend, ha tekintetbe vétetik, hogy egyes törvényhatóságok