Állami költségvetés - 1871

Földmivelés-, ipar- és kereskedelmiministerium - Rendkivüli szükséglet és fedezet

— 10 — több községek évi segélyének hozzájárulása mellett magán adakozásból felmutatott földmives iskola létezik, mely már több izben kisebb mérvű államsegélyben részesittetett. Hogy ezen intézet hazánkban annyira hiányzó és állami költségen felállitandó alsóbb rendű gazdasági iskolák közt méltó helyet foglalhasson a ministerium megtette a kellő lépéseket, és az iskolát állandó évi államsegélylyel kivánván ellátni, e czélra 1.200 frtot hozott javaslatba. A gazdászati szakképzés előmozdítása czéljából 1870-ben két iljúnak külföldön ki­képeztetésére 1.600 frt volt all. rovat alatt megszavazva; ezen tétel mint a szakoktatáshoz tartozó, ezen rovat alá tétetett és két iljú helyett ez évre 6-nak kiküldetése terveztetik, mi indokolva van a szaktanerőknek a gazdasági iskolák szaporodásával mindinkább érezhetővé való hiánya által. Ugyanezen rovat alá helyeztetett a külföldi jelesb tanintézetek s gazdaságok látoga­tására tanárok számára 1870-ben a 12. rovat alatt kitett 2.000 frt és az erdészeti állam­vizsgák tartására a 9. rovat alatt szükségelt 900 frt. Az elsorolt áthelyezések és uj tételek után a szakoktatás rovata összesen 26.500 írt szükséglettel szerepel. Gazdasági szakmunkák kiadására, s a szakirodalom segélye­zésére (3. rovat) 6.000 frt. Kereskedelmi növényekre (5. rovat) 8.000 frt a jelen évi költségvetéshez képest allapittatott meg. A borászat emelésére (6. rovat alól) — a diószegi vinczellérképezde fenntar­tására kellő összegek a gazdászati tanintézetek czime alá helyeztettek át; hasonlóképen a keszthelyi és kolozsmonostori borászati tanfolyam költségei, az illető gazdászati tanintézetek költségvetésében vétettek fel. A hegyaljai szőlő mivelő társulatnak a több éven által adott 400 frt segély ez évre is meghagyatott. A magyar borok ismertetése, terjesztése, s a kül­földi borkezelés tanulmányozása érdekében teendő utaztatásokra 2.000 frt lett előirányozva, ezen összeg segélyével a ministerium a mondott czélból egy vagy két szakértő, és a kellő nyelvismeretekkel biró, üzletben gyakorlott egyént kiván kiutaztatni, ki ágy a külföldi bor­fogyasztó közönség Ízlésének igényei, mint borkereskedésünk és kezelésünk czélszerü reformja iránt tájékozást szerezzenek. A fa tenyésztés és kertészet 7. rovata — alatt a köztelken felállított, és az országos gazdasági egyesület által kezelt pomologiai muzeum évi segélyezésére 1871. évre 3.000 frt, tehát 1.000 fttal több irányoztatott elő, mert ezen gyűjtemények csak akkor felelhetnek meg tökéletesen czéljuknak, ha mielőbb kiegészíttetnek. A lótenyésztési jutalmakra eddigelé ezen czim 7. rovata alatt előirányzott összegek, az álladalmi lótenyészintézetek czime alá helyeztettek, hová természetszerűleg tartoznak. A selymészet emelésére (8. rovat) 6.500 frt hozatik javaslatba, tehát több 500 fttal, mely összeg a kis termelők jutalmazására kitett évi jutalmak szaporitására fordíttat­nék, miután ezen jutalmak az utolsó évben tett tapasztalatok után elégteleneknek mutatkoztak. A méhészet emelésére (9. rovat) 2.000 frt, a haltenyésztés emelésére (10. rovat) 3.000 frt vétetett fel. Ha figyelembe vesszük, mennyire gyarapithatná a nemzeti vagyont az okszerűbb méhészet elteijedése és különösen a mesterséges haltenyésztés meghonosítása az e czélra előirányzott szerény összeg alig kiván indokolást. A közgazdasági alap 10.000 frtnyi kamatja (12. rovat) az alap eredeti rendeltetésénél fogva oly jövedelmet képviselt mind eddig, melyből fedeztettek egyes nagyobb fontosságú intézkedéseknek, mint pl. legutóbb a kender száraz utón kikészítését czélzó kísérleteknek költségei, melyekről a költségvetésben külön gondoskodva nem volt; ezen jövedelem leg-

Next

/
Thumbnails
Contents