Állami költségvetés - 1871

Közmunka és közlekedési ministerium - Államvasutak jövedelme

28 E számokból az illető utak fontosságára is lehet következtetést vonni, mert kétségtelenül azon utak birnak legnagyobb nemzetgazdászati fontossággal, melyeket a kereskedés leginkább igénybe vesz. Ezen forgalmi adatok és az illető vidéken található kövek minőségének és használhatóságának ismerete adja már most a kulcsot, mely szerint az egyes utvonalakra megkivántató fedanyag mennyisége meghatározható. A tapasztalás ugyanis azt mutatta, hogy 100 vonó állat napi forgalma mellett minden folyó ölnyi útnak fentartására a legjobb minőségű fedanyagból, minő a porphir, bazalt, gránit s. a. t. évenként 1.2 köbláb, a gyengébb minőségű fedanyagból 2.4 köbláb a rosszabból 3.6 „ és a legrosszabb felhasználtatni szokott fedanyagból . . . 4.8 „ szükséges. Az ezen alapon tett számitások eredménye nyomán, kiegészitve az egyes utakon szerzett sok évi tapasztalással lett a már többször emiitett táblázatban feltüntetett fedanyagszükséglet kiszámitva. A harmadik tényező, melyet emliténk, az út felszinén található fedanyag rétegvastagsága. E réteg vastagsága képezi úgyszólván az útnak gazdagságát, mert ha ezen réteg vastag és kivételesen egy évben nem annyi fedanyag kerül is az útra, mint a mennyi a forgalom hatása alatt azon elkopik, az út állapota ez által veszélyeztetve nincsen. Ellenben, ha e kőréteg vékony, azt ha kellőleg és nem folytonosan ápoltatik, egy kedvezőtlen időjárású ősz teljesen átmetszheti, s az ut feneketlenné válik. Államutjaink e tekintetben a leggondosabb ápolást igénylik. 1861 óta 1870-ig évről évre kevesebb fedanyag szállittatatott, mint a mennyit az utak állapota megkívánt volna. Legtöbb útjainknak kőrétege csekélyebb annál, a mely állandó jókarban tarthatására megkívántatnék. így, hogy csak némely példákat idézzünk: A buda-gráczi államutnak Pestmegyében lévő szakaszán összálló kavicsréteg általában nincsen; a rajta lévő kő annyira össze van földdel, porral, sárral keverve, hogy azt sajátlag kavicsrétegnek nem nevezhetni. Ugyanezen útnak Fehér-, Veszprém-, Vas- és Zalamegyékben lévő szakaszain a kavicsréteg 4 hüvelynél átlagosan nem vastagabb. A buda-eszéki útnak fehérmegyei szakaszán a kavicsréteg átlagos vastagsága 4", tolnamegyei szakaszain 2". Általában az ország legtöbb utjain a kavicsréteg 2—3 hüvelyknél nem vastagabb, s a hol 4 hüvelyknyi, ott már kielégítő. Oly vékony tehát, hogy attól nem