A Hét 1996 (40. évfolyam, 1-2. szám)
1996-04-04 / 1. szám
magyar falvakban ez a téltemtő szokás viszont áttevődött a feketevasárnapot követő virágvásár napra. Ezen a napon a lányok egy szalmabábut - amelyet kiszi, kisze, kiszőce, kicevice, banya, stb. megnevezéssel illetnek - az előző év őszén és az év farsangján férjhezment menyecskék ruháiba öltöztetve énekszó mellett végigvisznek a falun, majd a falu végén a ruháitól megfosztott kiszét vízbe dobják, elégetik vagy széttépik. A kiszebábu feltehetőleg a valamikori emberáldozat mardványa, amelyet a pogánykori népek a tél végén mutattak be a vegetáció szellemének, illetve az emberáldozat a megszemélyesített vegetációs szellem, akinek halála és feltámadása a természet megújhodását, a tavasz beköszöntését kívánta elősegíteni. A kiszehajtást kísérő dallamokban a télkiűzésnek, a tavaszvárásnak századunkban már csak nagyon halvány jegyei mutatkoznak. A kiszebábu segítségével elsősorban a betegségeket, a dögvészt, a halált, a jégesőt, a böjti ételeket kívánják kivinni a faluból. A vegetációs szellembe vetett hit, a fák és egyáltalán a növényzet tiszteletének maradványa a tavaszi ünnepkörben gyakran megjelenő zöldág. A zöldágnak a nép tisztítóbajelhárító, ugyanakkor termékenységvarázsló szerepet is tulajdonít. A húsvéti ünnepkörben ugyancsak virágvasárnap jut nagy szerephez, a zöldág, a zöldághordásnak vagy villőzésnek nevezett szokásban. E szokás fő célja a termékenység átvitele emberre, állatra. A kiszehajtás befejeztével a lányok körülvitték a falun a tojásokkal, szalagokkal feldíszített zöld ágat. Hitték, hogy ezzel beviszik a faluba az új életet, a tavaszt, a termékenységet. A zöld ág a termékenység és az élet örökkévalóságának szimbóluma. A zöld ág termékenységét növelték még a rajta elhelyezett tojások, amelyek mint az új élet és a termékenység hordozói még inkább növelik a zöld ág hatékonyságát. Barkaszentelés Virágvasárnapi szokás a barkaszentelés is. Mivel az egyház nem tudta a fákhoz fűződő ősi tiszteletet, valamint a fák és a növények mágikus erejében való hitet kiirtani, a zöld ágat is felvette szentelményei közé, s új értelmezést adott e pogánykori hiedelemnek. Virágvasárnap az egyház Jézus Jeruzsálembe való bevonulásának emlékére szenteli meg a zöld ágakat. A barkának a nép bajelhárító, gyógyító szerepet tulajdonított. A szobába nem volt szabad bevinni, ne hogy sok legyen a légy és a rovar. Az eresz alá tűzték, hogy megvédje a házat a villámlástól, a tűzvésztől. Vihar, villámlás idején a tűzbe dobták, hogy a villám ne csapjon bele a házba. a hét HÚSVÉT Zöldágjárás Kékkúton
