A Hét 1996 (40. évfolyam, 1-2. szám)
1996-04-04 / 1. szám
18 INTERJÚ a hét Módosították a Büntető Törvénykönyvet Ne szólj szám... A Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom egyik sportcsarnokbeli nagygyűlésén Vladimír Mečiar kormányfő-pártelnök kijelentette: Nem hagyjuk szétverni az országot! - és még aznap éjjel a kormány rendkívüli ülésén elfogadták a Büntető Törvénykönyv módosításának javaslatát. A szlovák törvényhozás március 26-án jóváhagyta a módosító javaslatot, mi azonban még előtte kértük ki két szakértő, egy ellenzéki és egy kormánypárti jogász véleményét a törvénytervezettel kapcsolatban. Ernest Valko, a volt Csehszlovák Szövetségi Köztársaság alkotmánybírósága egykori elnökének válasza arra a kérdésre: miért volt szükség a köztársaságvédelmi törvényre?- A mai napig nem értem, mi késztette a kormányt, hogy olyan titokzatos módon, éjszaka, sürgősen összeüljön és elfogadja ezt a tervezetet. Mintha valamilyen veszélyhelyzet lett volna, pedig, ha jól emlékszem, az államhatárokon nem álltak harckocsik, és senki nem fenyegetett bennünket. Igaz a probléma már régóta jelen volt, de azt gondolom, hogy mindez elsősorban arra szolgál, hogy elvonja a figyelmet a kormány bizonyos további tevékenységéről.- A módosító javaslatban a 91. § 1. bekezdése kimonja: A Szlovák Köztársaság állampogára, aki idegen hatalommal, vagy idegen tényezővel együttműködve elköveti a köztársaság bomlasztása, a terror, vagy a szabotázs bűncselekményét, 12-től 15 évig terjedő szabadságvesztésre ítélhető. Ön szerint mi értendő konkrétan a köztársaság bomlasztása kifejezésen?- Őszintén szólva én elsősorban gazdasági bűncselekményekkel foglalkozom. Azonban ha összehasonlítom a 91. és a 92. paragrafust az 1989 előtti BTK paragrafusaival, megállapítható hogy az tulajdonképpen ugyanaz. A 92. § mintha két bűntény egyidejű elkövetését feltételezné: ha valaki a köztársaság bomlasztásának..., stb. céljával állami szerv vagy közeg elleni támadást követ el..., Ez azt jelenti, hogy a 92.§-ban felsorolt tettek egyidejűleg az alkotmányos rend, az állam területi integritása felbomlasztására irányuló bűntényt is magukba foglalják. Nagyon veszélyesnek és elfogadhatatlannak tartom a 98. paragrafust, amely szerint szabadságvesztéssel büntethető, aki külföldön szándékosan terjeszt a Szlovák Köztársaság érdekeit sértő információkat. Ez egy nagyon bonyolult dolog lesz, hiszen hogyan bizonyítják, majd a szándékot? És ha bizonyítani akarnák, akkor nyomozócsoportoknak kellene járniuk külföldre nyomozást folytatni, hiszen külföldön elkövetett bűntényekről lenne szó. De az előbb említett paragrafusok is sértenék a szólásszabadság és a gyülekezési szabadság jogát. Megjegyezném azonban, hogy amennyiben ezeket a paragrafusokat már 1993 előtt is tartalmazta volna a BTK, valószínű, hogy a jelenlegi kormánytagok börtönben ülnének. Hiszen ők bomlasztották fel a szövetségi köztársaság területi egységét.- A törvénytervezet azt mondja, aki az alkotmányos rend bomlasztásának szándékával...stb. Egyes vélemények szerint a demokráciával összeegyeztethetetlen a szándék, nem pedig az elkövetett bűntény büntetése...- Természetesen a szándék nagyon nehezen lenne bizonyítható, de ha ironikus akarok lenni, azt mondhatom, hogy egyeseknél nehéz lenne, másoknál nagyon is könnyű. Persze ehhez meg kell találni a megfelelő nyomozót, a megfelelő ügyészt stb. Én mégis inkább a törvénymódosítás gazdasági részével foglalkoznék. A 127. paragrafus kimondja: aki megsérti vagy nem teljesíti a törvény által megszabott, vagy szerződéses kötelezettségeit az állammal, a községgel, vagy a Nemzeti Vagyonalappal szemben, és ezzel jelentős kárt okoz, az büntethető. Ez sérti a törvény előtti egyenlőséget, hiszen itt csak az állam, a község és a vagyonalap szerepel. Ráadásul a Nemzeti Vagyonalap ugyanolyan jogi személy, mint bármelyik vállalkozó, kft. stb., tehát milyen jogon kap megkülönböztetett törvényes védelmet? A másik dolog, hogy mintegy kétszáz éve nem létezik adósok börtöne, és a szlovák alkotmány valamint a nemzetközi normák is kimondják, hogy senki sem börtönözhető be amiatt, hogy képtelen a szerződési kötelezettségének teljesítésére. A javasolt novella szerint ha nekem tartozik valaki és nem fizet, az nem börtönözhető be, viszont ha én nem tudom rendezni a Nemzeti Vagyonalappal szembeni tartazásomat, mehetek a börtönbe. Az még rendben van, hogy az állam szeretné behajtani a pénzt, de azt ne ilyen büntetőjogi úton tegye. Vegyük például, hogy egy nagyvállalat nem tudja fizetni a tartozását. A törvény szerint ilyen esetben a statutáris szerv a felelős, de kit csuknak le, ha ez a felelős szerv egy tíz-tizenöt tagú igazgatótanács? És ha engem most megválasztanak igazgatótanácsi tagnak, akkor én is bebörtönözhető leszek a múltban létrejött tartozások miatt? Vagy azok mennek majd börtönbe, akiket valaki kiválaszt? Azt is mondhatnánk, hogy ez a paragrafus a magánosítók ellen irányul. De akkor megint feltehetjük a kérdést, melyikek ellen? Mert nem probléma, hogy a vagyonalap megváltoztassa a magánosítóval kötött szerződést, vagy kiegészítést csatoljon hozzá, és már nem is vonatkozik rá a törvény.- Visszatérnék még a 91. paragrafushoz, amely az országnak ártó hírek szándákos külföldi terjesztéséről szól. Ha jól emlékszem, a Szlovák Nemzeti Párt elnöke nyilatkozott úgy, hogy ha ez a törvény érvényben lenne, Csáky Pál már régen börtönben ülne...- Erre is vonatkozik, amit már említettem: egy nyomozóbizottságnak ki kellene utaznia, és a helyszínen kellene kivizsgálnia, hogy mit mondott, vagy mit nem mondott Csáky Strasbourgban. Ő viszont azt mondhatja, hogy csak a rendelkezésére álló információkat adta tovább, de nem ártó szándékkal. Ennek ellenkezője pedig nem bizonyítható..- A polgári perrendtartás 1995. december 1. óta érvényes módosításának 200. paragrafusa a személyiség
