A Hét 1996 (40. évfolyam, 1-2. szám)

1996-04-04 / 1. szám

a hét

BIBLIOTHECA HUNGARICA

13

Ötéves a Bibliotheca Hungarica

Magad uram, ha szolgád nincsen

I BIBLIOTHECA <

'•••X**

Pt < o

7t P

SOMORJA

Öt éve, amatőr körülmények között, főállású munkatárs nélkül, mégis komoly intézményt pótolva dolgozik a somorjai Bibliotheca Hungarica. Alalpítói - Zalabai Zsigmond, Presinszky Lajos, Végh László, Varga Sándor (ez utóbbi ma a Nemzeti Dokumentációs Centrumban végez hasonló, gyűjtőkörében viszont eltérő munkát) - tudatosították, hogy a szlovákiai magyarságkutatás, legyen szó akár irodalomról, néprajzról, szociológiáról, a társadalom megannyi területéről, nem oldható meg intézményesített adattár, bibliográfia, forrásmunkák gyűjtőhelye nélkül. Alapítványként jött létre az a könyvtár, amelynek elejétől fogva intézményként kellet volna szolgálnia.

Honi viszonyainkra jellemző, hogy rengeteg energiát fordítunk a pótmegoldásokra. 1990 óta megannyi Csemadok-fórumon elhangzott, hogy a legnagyobb hazai magyar szervezet egyes tevékenységeit intéyményesített keretek közt, főállású szakemberekkel kellene megoldani. A konferenciákon, üléseken elhangzott javaslatok azonban papíron maradtak. A Csemadok - lett volna bármilyen nagyságrendű költségvetése - társadalmi szervezetként nem vállahatta szakmai intézmények feladatait. Az hatalom pedig egészen más dolgokkal volt elfoglalva, mint a kisebbségkutatás intézményesített kereteinek megoldása.

Ebben a helyzetben - tűnjék bár pótmegoldásnak - nem maradt más hátra, mint létrehozni a KÖNYVTÁRAT, és későbbre hagyni a végleges megoldást, az intézményesítést.

Több mint öt év alatt a Bibliotheca Hungarica rengeteg munkát végzett. Tisztázta a könyvtár gyűjtőkörét, megalapozta a gyűjtőkörnek megfelelő bibliográfiát, és a (társadalmi munkában dolgozó) munkatársaknak még arra is maradt idejük, hogy

négy könyv forrásait rendszerezzék és a könyveket sajtó alá rendezzék. Hiánypótló a BH dokumentációja alapján kiadott Víz, víz, víz című kötet az 1965- ös dunai árvízről, valamint a nyelvtörvény, a névtörvény és a táblatörvény kapcsán született sajtóadatokat rendező Mit ér a nyelvünk, ha magyar?

A BH-nak köszönhetően látott napvilágot a Baráti Szabó Dávid munkásságát összefoglaló kötet, ami viszont az eddigi legnagyobb eredmény, az a BH pályázatára beérkezett munkákat közlő Jeremiád.

"Emlékek nélkül nemzetnek híre csak árnyék,” szólt a felhívás azokhoz, akik megélték a második világháborút

követő deportálásokat. Az ötlet életképesnek bizonyult, hiszen a pályamunkáknak köszönhetően

az adott korról a tudományos munkáktól eltérő képet kaphat az olvasó - megtudhatja, minként élték meg a deportálást az érintettek.

A Bibliotheca Hungarica tavaly volt ötéves, de csak az idén sikerült méltóképpen megünnepelni az évfordulót. Ünnepelni volt mit - az öt évnek csak a sajtóvisszhangja közel hetven újságoldalnyi anyagot jelent az évfordulóra kinyomtatott kiadványban. A gyűjtés, a rendszerezés, publikálás, és sok esetben a kutatóknak, diákoknak nyújtott konkrét segítség mindeddig amatőr körülmények között zajlott. A Bibliotheca Hungarica rászolgált arra, hogy végre lehetőséget kapjon az intézményesítésre. Addig is, magad uram...-lovász-A Bibliotheca Hungarica gyűjtőköre

1. KÖNYVTÁR, az alábbi gyűjtőkörökkel:

a/ az egykori Felvidék magyar vonatkozású honismereti, helytörténeti,

művelődéstörténeti, néprajzi, egyszóval: önismereti irodalma;

b/ szlovákiai magyar szerzők szépirodalmi és társadalomtudományi művei;

c/ a szlovákiai magyarság történelmére, a nemzetiségi kérdésre vonatkozó magyar

és idegen (szlovák, cseh, angol stb.) nyelvű szakirodalom (szociológiai, politológia,

demográfia stb.);

d/ magyar-szlovák, magyar-cseh kapcsolattörténeti irodalom;

e/ a hungarológiai diszciplíniák műveléséhez szükséges alapmunkák, monográfiák,

kézikönyvek, lexikonok, szótárak stb.

2. KISNYOMTATVÁNYTÁR, felöleli a szlovákiai magyarság szellemi-művészeti életével kapcsolatos dokumentumokat (színházi műsorfüzetek, múzeumi kalauzok, Csemadok-dokumentumok, iskolai évkönyvek stb.)

3. LEVÉL- ÉS KÉZIRATTÁR, a szlovákiai magyarság életével kapcsolatos levéltári dokumentumok; közéleti személyiségek, írók, művészek levelezése; írói hagyatékok stb.

4. FOLYÓIRATTÁR — az alábbi időbeli és tematikai gyűjtőkörökkel:

a) az egykori Felvidék (a mai Szlovákiában: hozzáférhetetlen) folyóiratai, a Pozsonyi Magyar Hírmondótól, a kassai Magyar Múseumtól kezdve a századvég-századforduló felvidéki megyei lapjaiig, újságjaiig (mikrofilmen);

b) a szlovenszkói korszak (1919-1938 ill. 1938-1945 — Szlovák Állam —) magyar újság- és folyóirattermése, részben eredetiben; beszerezhetetlen évfolyamok esetében mikrofilmen;

c) 1948-tól máig (s folyamatosan a jövőben is) a szlovákiai magyar sajtótermékek teljes állománya (központi és regionális lapok).