A Hét 1996 (40. évfolyam, 1-2. szám)

1996-04-04 / 1. szám

10 A TEMA a hét meg is szűnt, mások valamiféle önállósodáson, elszakadáson gondolkodnak. Alapjában véve kevés csapat tart szoros kapcso­latot a központi vezetéssel. A Lilium Aurum már közel egy éve nem adott el egyetlen próba­jelvényt sem, amiket a különféle próbatételek után kapnak a kisc­serkészek. Ezek alapján gazdag cserkémozgalmi élet nemigen működhet, holott, mint már említettem, ehhez minden adva volt. Nagyon nagy kár lenne veszni hagyni a cserkészmozgal­mat, hiszen ez tulajdonképpen pedagógia, egy kipróbált nevelési módszer, amely a világ minden táján bevált. Hogy csak egyetlen adatot mondjak: az Európa Unió felmérése szerint a felnőtt tár­sadalom értelmiségi elitjének hat­van százaléka valamikor cserkészkedett. Úgy gondolom, ez önmagáért beszél. Magyar Ferenc, ideig­lenesen ügyvezető el­nök Adósságok 1995.február 17-én az Országos Cserkész Tanács, a megválasztott elnök, Majtz László írásbeli kérése alapján gondo­skodott az ő helyettesítéséről, és Magyar Ferencet nevezte ki a Szlovákiai Magyar Cserkész­­szövetség ügyvezető elnökéül. Hogy miért éppen rá esett a vá­lasztás, erről maga Magyar Fe­renc így nyilatkozott: - Ezt a OCST-től kellene megkérdezni, nem én választottam meg maga­mat, engem utólag hívtak be, és közölték velem a döntést. Te­kintettel arra, hogy egy egész­séges érési folyamat már koráb­ban beindult a szövetségen belül, és előzőleg, valamikor február vé­gén volt Paláston egy találkozó, amelyik engem jelölt volna, ha lett volna új választás, esetleg ez is sugallhatta az én jelölésemet. Magyar Ferenc szerint már nagyon nagy szükség volt veze­tőváltásra, mert cserkészszövet­ségnek kell lennie, és nem lehet semmilyen más ügy szolgálatába állítani. Az alapító elnök, Hodossy Gyula viszont a Csallóköz című hetilapban nyilatkozta, hogy az egész szlovákiai magyar cser­készetet és a cserkészszövet­séget bizonyos ügynek a szol­gálatába állította. - A cser­készettel először elhitették, hogy szüksége van egy kft.-re, hogy legyen miből megélnie, amikor aztán a cserkészeten sikerült ezt a kft.-t létrehozni, a kft.-t szőrén­­szálán eladták. A volt alapító el­nök saját magának és öt társának eladta a kft. 70 százalékát - így Magyar Ferenc. A cserkészszövetséggel kapc­solatos céljairól így beszél a volt elnök: - Az én célom az volt, hogy megmentsem a cserkészetet a cserkészeszméknek. A szövet­séget nagyon rossz állapotban vettem át, mivel az alkalmazottak, talán egy ember kivételével, vala­mennyien ellenünk voltak, ezen­kívül rengeteg volt az adósság. Csak a cserkészház tatarozására felvett kölcsön maradéka mintegy másfél millió korona volt, aminek a havi kamatja 19 800 koronát tett ki, ezenkívül rendezetlen számlák is voltak. Például a losonci táblaü­gyben 28 ezer koronás számla ( a losonci alapiskola falán elhelye­zett Scherer Lajos emléktábla - a szerk.), a somorjai bálból pedig, amelynek az ellenőrök kimutatása szerint is nyereséggel kellett volna zárulnia, 31 ezer koronás fedezetlen számla maradt hátra, és még sorolhatnám. Hogy valóban nagyon rossz volt a gazdasági helyzet, azt az is bi­zonyítja, hogy az elnök két hó­napig nem tudott bért fizetni az alkalmazottaknak. Ebben az idő­ben szünetelt a Katedra című, ere­detileg a cserkészvezetők és a pedagógusok között hídszerepet betölteni hivatott Katedra című folyóirat is. Az ügyvezető elnök a saját bevallása szerint be akarta szüntetni a lapot, mivel az ’’egyál­talán nem szolgálta a szövetség érdekeit”. Magyar Ferenc tudomása szerint az ő elnöksége alatt két új cserkészcsapat alakult - Léván és Jókán - és mintegy félszáz csap­at és ezerhatszáz tag működött a szövetségben. Az országos elnö­knek az alapszervezetekkel való kapcsolata meglehetősen gyenge volt, amit azzal magyaráz, hogy e­­gyrészt nem volt pénz benzinre, a szolgálati gépkocsit átengedte az országos vezetőtisztnek, így ő ’’nem volt nagyon mozgékony”. Úgy véli azonban, hogy tovább folyt a rendes cserkészélet, külön­féle rendezvényekre került sor, például az országos akadály­­versenyre Jászón, csaknem min­den csapat megtartotta rendes nyári táborozását, azonkívül vol­tak őrsvezetőképző és segéd­tisztképző táborok. A rendezvé­nyek anyagi hátterét részben álla­mi támogatásból, az iskolaügyi minisztérium ifjúságnevelési sza­kosztályán keresztül sikerült biz­tosítani. Az állami költségvetésben a parlament jóváhagyott 850 ezer koronát a Cserkész című havila­pra, ezt azonban a kultuszminisz­ter betette a Pro Slovaka Alapba és a cserkészszövetség végül

Next

/
Thumbnails
Contents