A Hét 1996 (40. évfolyam, 1-2. szám)
1996-04-04 / 1. szám
10 A TEMA a hét meg is szűnt, mások valamiféle önállósodáson, elszakadáson gondolkodnak. Alapjában véve kevés csapat tart szoros kapcsolatot a központi vezetéssel. A Lilium Aurum már közel egy éve nem adott el egyetlen próbajelvényt sem, amiket a különféle próbatételek után kapnak a kiscserkészek. Ezek alapján gazdag cserkémozgalmi élet nemigen működhet, holott, mint már említettem, ehhez minden adva volt. Nagyon nagy kár lenne veszni hagyni a cserkészmozgalmat, hiszen ez tulajdonképpen pedagógia, egy kipróbált nevelési módszer, amely a világ minden táján bevált. Hogy csak egyetlen adatot mondjak: az Európa Unió felmérése szerint a felnőtt társadalom értelmiségi elitjének hatvan százaléka valamikor cserkészkedett. Úgy gondolom, ez önmagáért beszél. Magyar Ferenc, ideiglenesen ügyvezető elnök Adósságok 1995.február 17-én az Országos Cserkész Tanács, a megválasztott elnök, Majtz László írásbeli kérése alapján gondoskodott az ő helyettesítéséről, és Magyar Ferencet nevezte ki a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség ügyvezető elnökéül. Hogy miért éppen rá esett a választás, erről maga Magyar Ferenc így nyilatkozott: - Ezt a OCST-től kellene megkérdezni, nem én választottam meg magamat, engem utólag hívtak be, és közölték velem a döntést. Tekintettel arra, hogy egy egészséges érési folyamat már korábban beindult a szövetségen belül, és előzőleg, valamikor február végén volt Paláston egy találkozó, amelyik engem jelölt volna, ha lett volna új választás, esetleg ez is sugallhatta az én jelölésemet. Magyar Ferenc szerint már nagyon nagy szükség volt vezetőváltásra, mert cserkészszövetségnek kell lennie, és nem lehet semmilyen más ügy szolgálatába állítani. Az alapító elnök, Hodossy Gyula viszont a Csallóköz című hetilapban nyilatkozta, hogy az egész szlovákiai magyar cserkészetet és a cserkészszövetséget bizonyos ügynek a szolgálatába állította. - A cserkészettel először elhitették, hogy szüksége van egy kft.-re, hogy legyen miből megélnie, amikor aztán a cserkészeten sikerült ezt a kft.-t létrehozni, a kft.-t szőrénszálán eladták. A volt alapító elnök saját magának és öt társának eladta a kft. 70 százalékát - így Magyar Ferenc. A cserkészszövetséggel kapcsolatos céljairól így beszél a volt elnök: - Az én célom az volt, hogy megmentsem a cserkészetet a cserkészeszméknek. A szövetséget nagyon rossz állapotban vettem át, mivel az alkalmazottak, talán egy ember kivételével, valamennyien ellenünk voltak, ezenkívül rengeteg volt az adósság. Csak a cserkészház tatarozására felvett kölcsön maradéka mintegy másfél millió korona volt, aminek a havi kamatja 19 800 koronát tett ki, ezenkívül rendezetlen számlák is voltak. Például a losonci táblaügyben 28 ezer koronás számla ( a losonci alapiskola falán elhelyezett Scherer Lajos emléktábla - a szerk.), a somorjai bálból pedig, amelynek az ellenőrök kimutatása szerint is nyereséggel kellett volna zárulnia, 31 ezer koronás fedezetlen számla maradt hátra, és még sorolhatnám. Hogy valóban nagyon rossz volt a gazdasági helyzet, azt az is bizonyítja, hogy az elnök két hónapig nem tudott bért fizetni az alkalmazottaknak. Ebben az időben szünetelt a Katedra című, eredetileg a cserkészvezetők és a pedagógusok között hídszerepet betölteni hivatott Katedra című folyóirat is. Az ügyvezető elnök a saját bevallása szerint be akarta szüntetni a lapot, mivel az ’’egyáltalán nem szolgálta a szövetség érdekeit”. Magyar Ferenc tudomása szerint az ő elnöksége alatt két új cserkészcsapat alakult - Léván és Jókán - és mintegy félszáz csapat és ezerhatszáz tag működött a szövetségben. Az országos elnöknek az alapszervezetekkel való kapcsolata meglehetősen gyenge volt, amit azzal magyaráz, hogy egyrészt nem volt pénz benzinre, a szolgálati gépkocsit átengedte az országos vezetőtisztnek, így ő ’’nem volt nagyon mozgékony”. Úgy véli azonban, hogy tovább folyt a rendes cserkészélet, különféle rendezvényekre került sor, például az országos akadályversenyre Jászón, csaknem minden csapat megtartotta rendes nyári táborozását, azonkívül voltak őrsvezetőképző és segédtisztképző táborok. A rendezvények anyagi hátterét részben állami támogatásból, az iskolaügyi minisztérium ifjúságnevelési szakosztályán keresztül sikerült biztosítani. Az állami költségvetésben a parlament jóváhagyott 850 ezer koronát a Cserkész című havilapra, ezt azonban a kultuszminiszter betette a Pro Slovaka Alapba és a cserkészszövetség végül
