A Hét 1996 (40. évfolyam, 1-2. szám)
1996-03-15 / Próbaszám
14 ADOZAS a hét Közeledik március 31 -e, a jövedelemadó-bevallás határideje. Mivel úgy gondoljuk, olvasóink között akadnak jónéhányan, akik az utolsó pillanatban futnak az adóhivatalba, nem árt, ha szakember segítségével tisztázunk néhány kérdést. Beszélgetőpartnerünk Molnár Rozália, az adóigazgatóság munkatársa. Kezdjük a legfontosabbal. Kinek keli adóbevallást kószftenie? Legegyszerűbben talán úgy fogalmazhatnék: mindenkinek, akinek az 1995-ös évben adóköteles bevétele volt. Minden olyan bevétel tárgya az adóbevallásnak, amely a törvény értelmében jövedelemnek minősül, és ugyanakkor nem adómentes. Például az ajándékozásból és az öröklődésből származó bevétel nem minősül jövedelemnek, más szabályok szerint adóztatjuk. Ez azt jelenti, hogy minden pénzben vagy természetben megszerzett jövedelem, amenynyiben összeségében túllépi a 10 000 koronás határt, adóköteles. Adómentes hatezer koronáig a véletlenszerű, egyszeri, illetve a mezőgazdasági tevékenységből származó jövedelem. Nem kell adóbevallást készíteniük azoknak, akiknek a jövedelme kizárólag alkalmazotti viszonyból származik. A közórthetősóg kedvéért nézzünk néhány példát. Ha egy nyugdíjas a kertjében megtermett zöldséget, gyümölcsöt értékesíti és ezáltal 7 OOO korona bevételhez jut, kell adót fizetnie? Amennyiben a nyugdíja mellett mindTizenkettő előtt öt perccel az adóbevallásról Adózó, fizess! össze erre a hétezer koronás jövedelemre tett szert, akkor nem. Bár túllépte a hatezer koronás adómentes határt, összbevétele - a nyugdíjon kívül, amely után nem kell adót fizetnie - nem érte el a tízezres határt. A nyugdíjasoknál maradva ugyancsak nem fizetnek adót azok, akiknek a földjeik bérbeadásából származó jövedelme a tízezer koronás érték alatt marad. Ugyanakkor egy olyan személy, aki alkalmazott, vagy más tevékenységből jut bevételhez és emellett földjei után bérleti díjat is kap - legyen az bármilyen alacsony összeg, és ezzel együtt évi bevétele túllépi a tízezer koronás határt -, adóbevallásra köteles. Jó tudni viszont azt is, hogy a földbérletből származó bevétel a 9. § szerint adózik és a bevétel 25 %a kiadásként leírható. Nézzünk egy másik példát: napjainkban a vagyonjegyes privatizácié első hullámából származó részvények adásvétele mindennapos. Az eladásért kapott pénzt is be kell vallani? Természetesen, ha az eladásból származó összeggel együtt az illető adóköteles jövedelme túllépte a tízezres határt. Ez a bevétel a 10. § alapján adózik. Mi a helyzet azokkal, akik honoráriumot kapnak? A szerzői honoráriumok esetében - amennyiben azok összege nem haladja meg a havi háromezer koronát - a kifizető cég megadóztatja ezt a jövedelmet, tehát az adóbevalláskor nem kell figyelembe venni. Melyek azok a leggyakoribb hibák, amelyeket az adóívek kitöltésekor elkövetnek az emberek? Sokszor előfordul, hogy olyan jövedelmet is bevallanak, amelyből már egyszer fizettek adót. Lásd például az imént említett honoráriumokat. Gyakori hiba az is, hogy az emberek nem tudják: osztályozni kell a jövedelmeket. Az adóív kitöltésekor tudni kell, hogy az egyes jövedelemtípusok mely paragrafusokhoz kapcsolódnak. Felhívnám a figyelmet arra, hogy az adóívekhez mellékelni kell az előírt könyvelési kimutatásokat is. Azoknak, akik munkaviszonyuk mellett vállalkoznak vagy egyéb bevételük van, igazolniuk kell a munkaviszonyból származó bruttó keresetet és adóelőleget. A vállalkozók gyakran elfeledkeznek arról, hogy a vállalkozásra használt számlából származó bankkamatot is be kell vallani (8. §). Mi történik abban az esetben, ha valaki betegség, hosszabb külföldi tartózkodás miatt nem tudja időben benyújtani adóbevallását? írásbeli kérvényt kell benyújtania, amelyben az adóbevallás halasztását kéri. Az adóhivatal legfeljebb háromhónapos halasztást engedélyezhet, de az erről szóló végzést az érintettnek március 31-ig kézhez kell kapnia. Más kérdés, hogy melyek azok az indokolt esetek, amikor jogos a halasztás kérvényezése. Az adóbevallást január óta már elvégezhette volna az illető.Abban az esetben pedig, ha valaki az adóhivatal engedélye nélkül “csúszik” az adóbevallással, tehát március 31 -e után adja le kitöltött adóívét, büntetést fizet. A késedelmes adóbevallást az adó maximum 10 százalékos emelésével szankcionálhatja az adóhivatal. Jól teszi tehát mindenki, ha a hátralévő két hétben alaposan áttanulmányozza az adóívekhez csatolt útmutatást és időben eleget tesz kötelességének - ezáltal megkímélheti magát a felesleges gondoktól. V. KRASZNICA MELITTA (Olvasóink adóügyekkel, biztosítással, vállalkozással kapcsolatos kérdéseit a jövőben szakemberek segítségével válaszoljuk meg. Lapunk hasábjain rendszeresen találkozhatnak adó- és biztosítási naptárral.)
