A Hét 1996 (40. évfolyam, 1-2. szám)
1996-04-19 / 2. szám
14 MEZŐGAZDASÁG a hét Dotáció -északra és délre A kezdő mezőgazdasági vállalkozók, de a már hoszszabb ideje gazdálkodók számára is jelentős segítséget jelentenek a mezőgazdasági minisztérium által nyújtott dotációk. Sokan ennek segítségével tudnak elindulni, úgy felszerelni gazdaságukat, hogy az megélhetést biztosítson számukra. A mezőgazdasági szövetkezetek, részvénytársaságok szintén számítanak a rendszeres támogatásra. Michal Gergeľ mérnököt, a mezőgazdasági minisztérium osztályvezetőjét a dotációk odaítélésének menetéről, az idén várható változásokról kérdeztük.- A mezőgazdasági minisztérium dotációs politikája immár harmadik éve a nemzeti tanács által jóváhagyott ún. zöld jelentésből indul ki. Ez tartalmazza az elsődleges feladatokat, a tárca irányvonalát, a dotáció összegét. A támogatás nagysága immár harmadik éve változatlan, 7 milliárd 160 millió korona, ezt az összeget osztjuk el az egyes részlegek között. 1995-ben a minisztérium irányelvei határozat formájában láttak napvilágot, három-öt éves hatállyal. Ennek természetesen megvannak az előnyei, megszilárdítja a vállakozók helyzetét, hiszen néhány évre előre ismerik a feltételeket. Ugyanakkor - mivel jogi normáról van szó- nem léteznek alóla kivételek, viszont évente módosítjuk, hiszen alkalmazkodnunk kell a változó helyzethez.- Az idén milyen módosítások várhatók?- Tavaly a határozat elfogadásakor feltételként szabtuk meg, hogy a külföldi tőke bevonásával gazdálkodók nem részesülhetnek támogatásban. Idén azonban változtatást javasoltunk: amennyiben a külföldi tőkerészesedés nem haladja meg a 34 százalékot, kérhető dotáció. További változást jelent majd, hogy az előírt minimális évi bevételt igazoló dokumentumokat a magángazdákon kívül a kereskedelmi törvénykönyv alapján gazdálkodóknak részvénytársaságoknak, kft-knek, állami birtokoknak - is csatolniuk kell a támogatást igénylő kérvényhez. Itt kell megjegyeznem, hogy a kötelező évi minimális bevétel nagysága 4 év óta változatlan, nem követi az infláció növekedését, ezzel a minisztérium tulajdonképpen a vállalkozók helyzetét könnyíti. Az általános részben lényegében ez a két változás várható. A további módosítások az egyes konkrét ágazatokat érintik. Leglényegesebb változással a juhtenyésztésben számolunk. A mezőgazdasági minisztérium szeretné, ha ez az ágazat ismét fellendülne, hiszen 1989-hez képest a juhállomány a felére csökkent. Ezt a folyamatot meg kell állítani, hiszen a juhoknak nem csak gazdasági, hanem ökológiai szerepük is van. A juhtenyésztők közül tehát azok is kérhetnek majd támogatást, akiknek minimális évi bevétele nem éri el a határozatban előírt összeget, és azok is, akik legkevesebb 10 juhot tartanak. Mostanáig ez a szám 20 volt. A növénytermesztés terén a szőlészet és a speciális növények támogatásában lesz változás. Az előző években a már meglévő ültetvények, gyümölcsösök felújítására nyújtottunk támogatást. A módosítás értelmében azonban az új ültetvények telepítését is dotálhatjuk. A támogatás nagysága a beruházási költségek akár 40 százalékát is elérheti, ugyanakkor nem lépheti túl a hektáronkénti 200 ezer koronát.- Évek óta folyik a vita arról, miként lehetne igazságosan elosztani a támogatást a kedvezőtlen természeti viszonyok mellett gazdálkodók és a többi termelő között. Mi erről az Ön véleménye?- Ez az ellentét valóban nem újkeletű és megoldása egyhamar nem is várható. Egyrészt el kell gondolkodnunk azon, hogy az ország mennyire van ráutalva az északi területek mezőgazdaságára. Másrészt tudatosítani kell, hogy a dotációk ezeken a vidékeken a termelés támogatásán kívül szociális funkciót is betöltenek. Szerepük van a munkanélküliség visszaszorításában, melléküzemágak létesítésében, a táj jellegzetességeinek megőrzésében, a hagyományos kézművesség fellendítésében. Az északi területen gazdálkodók ugyanakkor minimális támogatást kapnak vetőmag vagy ültetőanyag vásárlására, vegyszerekre stb. A többiek éppen ellenkezőleg: jelentős támogatásban részesülnek a vetőmag, az ültetőanyag, a műtrágyák, a növényvédőszerek vásárlásakor. Évente 1 milliárd 200 millió koronát osztunk szét erre a célra. Az ideális az volna, ha ezt az összeget megtoldhatnánk fél millióval, de sajnos nem futja rá a keretből. A déli járásokban az öntözés támogatására évente 200 millió koronát fordítunk, ami a költségek - a villanyáram, a vízdíj, a karbantartás - 80 százalékát fedezi.
