A Hét 1996 (40. évfolyam, 1-2. szám)
1996-04-19 / 2. szám
6 NAGYVILÁG a hét Iszlám fundamentalizmus a világpolitikában A válság vallása? Napjainkban egyre több állam küzd gazdasági válsággal. Ezek a válságok természetesen kihatnak a politikai életre is. Az iszlám 1.1 milliárd muszlimmal a háta mögött jelentős politikai tényező, bár kevés allam van az iszlám szabályai szerint berendezkedve. Ha azonban a szellemi és gazdasági súlypontnak számító Közel-Kelet államai élnek át mély modernizációs krízist, az már világpolitikai viszonylatban is érezhető. Az iszlám társadalom sajátos reagálása a krízishelyzetekre a fundamentalizmus felbukkanása is, amely nem mai keletű dolog, hanem több évszázados hagyománya van. (fontosságát mutatja, hogy az- USA külpolitikai segélyprogramjában a harmadik, évi 1,2 mid $ támogatással, csak összehasonlításképpen Közép- Európa 400 millió $ kap) az angol uralom alatt (1882-1952) ért meg az idő a fundamentalista törekvésekre. A Muzulmán Testvéreket 1928-ban alapította meg Haszszán al-Banna, aki haláláig (1906-1949) nagy tekintélyű vezetője volt a mozgalomnak. A mozgalom céljai Egyiptom függetlenségének kivívása és a politikai struktúra - akár erőszakos úton történő - megváltoztatása voltak, az iszlám értékek alapján. Főbb célkitűzéseik közé tartozott a többpártrendszer eltörlése, a vallási oktatás kötelezővé tétele, az analfabetizmus és a szegénység gyökereinek megszüntetése. Végső célként az iszlám elveire épülő alkotmányt és köztársaságot tűzték ki. Nem szabad elfeletkezni a mozgalom karitatív jellegéről sem: kórházakat, iskolákat, egyéb szociális szolgáltatásokat nyújtottak híveiknek. Ezenkívül bankokat, biztosítókat, részvényeket birtokoltak, jelentős befolyással bírtak Egyiptom pénzügyi helyzetére is. A mozgalmat Nasszer, egyiptomi elnök (1954-1970) a pánarabizmus “atyja” tiltotta be, majd utódja, Szadat idején (1970-1981) A fundamentalizmus az iszlám eredeti alapjaihoz való visszatérést hirdető áramlat, amely Allah országát a hittudósok vezetésével akarja megteremteni. Már az elején szeretném leszögezni, hogy a fundamentalizmus nem negatív áramlat. Pejoratív értelmét elsősorban alkalmazásának negatív eszközeivel vívta ki a közvélemény szemében. Nem összekeverendő a pánarabizmussal. amely az arabok egyesítését tűzte ki céljául, vagy az arab nacionalizmusai, amely az egyes arab államok szintjén valósul meg. A fundamentalizmus ezektől eltérően vallási értelemben vett áramlat, míg az utóbbiak világi alapon működnek. A fundamentalizmus alapjai Az alapokhoz közvetlenül az iszlám megalapítása utáni időkhöz, a 7. századhoz kell visszanyúlnunk, amikor is kisarjadtak az iszlám különböző szektái: a síták, a háridzsiták, a szunniták, amelyek mind az iszlám tisztaságát hirdetve “toborozták” híveiket. A mai értelemben vett fundamentalista tevékenységet pedig az egyiptomi Muzulmán Testvérek nevű szervezet működésétől számíthatjuk. Egyiptomban, a régió kulcsfontosságú, kiemelt államában
