A Hét 1995 (40. évfolyam, 1-17. szám)

1995-04-14 / 15. szám

un TE MEG EN A KONYHÁBAN Tanácsok nem csak kezdő háziasszonyoknak Sonka, tojás, torma — hagyományos húsvéti ételek Talán egyetlen ünnepnek sincs annyira hagyománytisztelő étrendje, mint a húsvét­­nak. Az ünnepek közeledtével megtelnek a boltok különböző füstölt húsokkal. Hasonló szerepet tölt be a kolbász és a szalonna is, de igazi ünnepi étellé a sonka vált. A sonka főzése nem nagy tudomány (az A Hét 13. számában írtunk róla), néhány fontos tudni­valót azonban jegyezzünk meg: — főzés közben nem szurkáljuk a húst, mert kifolyik a leve és szárazabb lesz; — ha nagyon füstösnek találjuk a nyers húst, előző nap áztassuk be; — főzés után ne vegyük ki azonnal a levéből; — a sonka mellé tálalandó tojás is ízesebb lesz, ha a sonkalében főzzük meg. A húsvéti tojásevóst illetően sokféle ma­gyarázattal találkozunk. Tény, hogy a legré­gibb ünnepi eledelek közé tartozik. A legvalószínűbb magyarázat szerint a tojás az élet szimbóluma, hiszen a belőle kikelő kis állatka igen látványosan mutatja be az új élet születését. A tormának mágikus ereje van. Tény, hogy egy jó erős tormát megreszelni, igazi férfimunka. A tormának gonoszűző erőt tulajdonítanak, mivel könnyfacsaró illata elűzi még a gonosz lelkeket is. A tormáról is illik tudni egyet s mást. Húsvétkor friss tormát reszeljünk a sonkához, de ne közvetlenül evés előtt. Ha túl erősnek találjuk evéskor, egy rövid időre tegyük be meleg sütőbe, úgy hamar elszáll az ereje. Sokan ecetes-cukros levet tesznek rá, de még finomabb, ha ecet helyett citromlével készítjük. Egy kipróbált ötlet: Ha nem akarjuk, hogy az egész család könnyezzen a torma készítése közben, reszelés helyett daráljuk le húsdarálón, így nagyobb mennyiséget és főleg gyorsan készíthetünk el. (Darálás előtt vágjuk a tormát 2-3 cm-es darabokra.) A húsvéti ételek maradéka külön bánás­módot igényel: nem dobják ki a szemétbe, legföljebb elégetik. Vidékenként más-más varázserőt tulajdonítanak a szentelt maradé­koknak. Van, ahol a sonkacsontot kiviszik a szőlőbe, és egy gyümölcsfára kötik. Másutt a padlás szarufájába tűzik, majd zivatar idején egy darabkáját tűzbe dobják. Erdély­ben a tojáshéjat szétszórják az utakon, hogy megóvják a gonosztól, a rontástól. A hagyományos húsvéti ételek köre állan­dóan bővül. Gyakori a kocsonya, a töltött káposzta, a rántott hús készítése is. A főtt és sült ételek mellől nem hiányoznak a tavaszi zöldek sem. Friss saláta, piros retek, újhagyma színesíti és gazdagítja ünnepi étkezéseinket. (Folytatjuk) Vendégváró gyors apró­sütemények Az ünnepi asztalon szépen mutatnak az üzletekben kap­ható linzer tésztából készített aprósütemények. (Csokolá­désat is lehet kapni). Nem kell mást tennünk, csak a tésztát kisodorni (kb. 3 mm vastagságúra), tojás­formájúra szaggatni, tepsire rakni, és forró sütőben meg­sütni.) A tojás formájú süteménye­ket azután díszíthetjük cukor­mázzal, csokoládéöntettel, színes cukorkával, vagy egyet-egyet összeragasztha­tunk lekvárral. 25

Next

/
Thumbnails
Contents