A Hét 1995 (40. évfolyam, 1-17. szám)
1995-04-14 / 15. szám
A szelek eredete Egyszer egy kapitányt útnak indítottak a hajójával: menjen, keresse meg, hol laknak a szelek, s hozza el az óceánra őket. Mert abban az időben örökös szélcsend volt a tengeren, soha még egy könnyű kis fuvalom sem rebbent, a hajók csak evezővel haladhattak, és szegény matrózok majd belegebedtek a kemény húzásba. Mikor odaértek Szélországhoz, a kapitány egymaga ment ki a partra, nyakon csípett egy csomó szelet, zsákokba gyömöszölte őket, jól bekötötte a zsákok száját, aztán az egész zsákmányt berakatta a hajófenékre. A matrózoknak fogalmuk sem volt róla, miféle rakományt visznek; a kapitány szigorúan meghagyta nekik, hogy egy ujjal sem szabad a zsákokhoz nyúlniuk. Hazafelé utaztunkban egy napon elunták magukat a matrózok, mert az égvilágon semmi munka nem akadt a fedélzeten. Az egyik azt mondta: — Kifúrja az oldalamat a kíváncsiság, ha nem tudom meg, miféle árut viszünk. — Nem szabad — mondta a másik —, a kapitány megtiltotta. — Nem is fogja észrevenni! — erősködött az egyik matróz. — Éppen csak belekukkantok az egyik zsákba, aztán gyorsan újra bekötöm a száját. Azzal lement a hajó gyomrába, és kioldozta az egyik zsákot, éppen azt, amelyikbe a kapitány a délnyugati szelet zárta. Ahogy a madzag meglazult, a délnyugati szél egyszeriben kisurrant a résen, s egyetlen szempillantás alatt elkezdett fújni, s úgy felkorbácsolta a tengert, hogy a hajó perdült egyet a levegőben, és ízzé-porrá törött. A többi zsák is kiszakadt, és a szelek sivítva elszaladtak. Szétszóródtak az óceánon, s azóta is ott tanyáznak. (Francia mese) Fejezzétek be az építkezést! Ráismertek erre a házra? Fidó manó lakik benne. Vagyis csak lakna, ha nem fáradt volna el az építkezésben. Segítsetek neki befejezni a házikót, mert így nagyon huzatos Ültessétek be a virágoskertet is! ZELK ZOLTÁN Csilingel a gyöngyvirág Csilingel a kis gyöngyvirág. Fehér a ruhája, meghívja a virágokat tavaszesti bálra. Öltözködik az orgona, lila a ruhája, kivirít a kankalin, a szegfű és a mályva. A vadrózsa rájuk nevet, bolondos a kedve, a rigó is füttyent egyet: hej, mi lesz itt este! Táncra perdül a sok virág, illat száll a légben, őrt állnak a gesztenyefák, illemtudón, szépen. A szellő is megfürdik a virágillatárban, s arra ébredünk fel reggel: napsugaras nyár van. A húsvéti nyúl egy kedves nyuszi, olyanféle személyiség, mint a Mikulás, és húsvétkor igazi, csokoládéból készült tojásokat ajándékoz a gyerekeknek. Akkor helyezi el az ajándékokat a szakajtókba, a kenyértartókba és a kenyérkosárkákba, amikor senki sem látja, s így észrevétlenül telnek meg ezernyi finomsággal: csokoládényuszikkal, -csibékkel, süteményekkel. A húsvéti nyúl szép hagyománya és alakja német eredetű. Egy regi német népi történet arról szól, hogy volt egyszer egy anya, aki annyira szegény volt, hogy még egy kis édességet sem tudott venni a gyerekeinek húsvétkor. Az asszony azonban nem akart csalódást okozni nekik, ezért fogott egy fél tucat tojást, élénk színekkel kifestette, s miután fonott kosárba tette a díszes tojásokat, elrejtette a bokrok között a fűben. Ezután hívta a gyerekeket, hogy keressék meg az ajándékokat. Akkor történt, hogy a legkisebb gyerek észrevett egy igazi nyulat a fűben ugrálni, s úgy látta, éppen arról a helyről bukkant elő, ahova a mama a tojásokat eldugta. így kiáltott fel boldogan: "Egy nyúl! Húsvéti nyúl! Nézzétek: nekünk tette oda! Köszönjük, nyuszi!" 19
