A Hét 1995 (40. évfolyam, 1-17. szám)
1995-04-14 / 15. szám
VÁNDORLÁSOK MT BELGIUMI TAPASZTALATOK előfutára volt. Ezt az elsőbbséget a Luxemburggal kötött gazdasági unió (1922), majd a Benelux-vámunió (1948—1960) létrejöttével szerezte meg. A kis ország (területét nézve körülbelül egyharmadával kisebb, mint Szlovákia) termékeinek több mint a fele kivitelre kerül. Nem véletlen tehát, hogy Belgium fővárosát számos nemzetközi monopólium, tekintélyes gazdasági, pénzügyi és politikai szervezet választotta székhelyéül. Az Európa Unió is Brüsszelben székel (45 hatalmas épülete van itt, 16 ezer embert foglalkoztat, ezek közül 5 ezer tolmácsot). Belgium alapító tagja a NATO-nak, 1967 óta e szervezet központjának is a belga metropolis ad otthont. Luxemburgból Belgium felé haladva a közép-európai embernek sok érdekes élményben lehet része. Például az idegenvezetőnek kell őt figyelmeztetnie, hogy autóbusza átkelt az egyik országból a másikba — nincs ugyanis határátkelő, nincs vámhivatal, sem sorompó... Az Ardennek fennsík irányában (az Ardennekben, Bastogne város közelében volt a 2. világháború idején az utolsó nagy német offenzíva a szövetséges haderők ellen, s itt szenvedtek vereséget az amerikaiaktól a hitleri csapatok 1944. december 16-án) Martelange mentén észak felé haladva szintén figyelmeztet az idegenvezető, hogy az autóút jobb oldala Luxemburghoz tartozik, bal oldala pedig Belgiumhoz. Luxemburgban a benzin 30 százalékkal olcsóbb, mint Belgiumban, s ez a magyarázata annak, hogy az út jobb oldalán számtalan mennyiségű benzinkút sorakozik egymás mellett. Bal oldalon egy sincs. Belga benzinkút nem is konkurálhatna az olcsóbb üzemanyaggal. A vendéglő a kanyarban ugyancsak érdekes jelenség: étterme Belgium területén van, konyhája s mellékhelyiségei pedig Luxemburgban. Semmi különös... Belgium eredeti lakossága nagyrészt római katolikus vallású (97 %). Az országban három nyelven beszélnek "hivatalosan": a flamandok — a hollanddal rokon — flamand nyelven (58 %), a vallonok franciául (41 %), s az ország déli részén kb. 70 ezer német ajkú ember él. A flamandok és vallonok közötti nemzetiségi ellentétek eléggé ismertek a külföldiek körében is. Számunkra azonban inkább az az érdekes, hogy az utcán nyugodtan kérdezősködhetünk az emberektől németül, franciául vagy angolul — nagyrészt ugyanazon a nyelven kapunk választ, amilyenen kérdeztünk. S ez nemcsak a magasabb képesítésű emberekre jellemző, hanem a szálloda takarítónőjére vagy egy óvodai alkalmazottra is. BRÜSSZEL Brüsszel gyönyörű város. Régi épületei még ma is büszkén sorakoznak az óvárosban. Nemcsak szépen rendben tartják őket, hanem használják is: irodákként, szállodákként, üzletekként szolgálnak. Brüsszelt sokan Európa fővárosának tartják. Igazuk lehet. S nem csak azért, mert itt van az Európa Parlament... Egymillió lakosa van Brüsszelnek, ebből körülbelül tíz százalék külföldi bevándorló. A városban száz éve közlekedik villamos. 1835- ben innen indult az első vonat, amely elhagyta Európa területét. Brüsszelben található a híres Atomium, az 1958-as EXPO központja. Érdekes építmény, konstrukciójával az atom formáját idézi. 102 méter magas. A földszint és a legfelső "gömb" Igaz ugyan, hogy már öt éve eltűnt a vasfüggöny Nyugat és Kelet között, ám közép-kelet-európai régiónkból ma sincs mindenkinek lehetősége, hogy beutazza a nyugati országokat. S ha mégis adódik ilyen alkalom, a mifélénknek bizony van mit tennie, kapkodhatja a fejét, hogy győzze felfogni az újonnan szerzett információkat, megeméssze a látottakat és hallottakat. BELGIUM Belgiumnak csaknem 10 millió lakosa van, ezeknek 96 százaléka városhelyen él és csak 4 százaléka vidéken. A munkaképes lakosságnak csupán 2 százaléka dolgozik a mezőgazdaságban (ennek ellenére a mezőgazdasági termelés 20 százalékkal meghaladja a szükségletet), 35 százaléka az iparban, 63 százaléka pedig más ágazatokban (például a szolgáltatások, kereskedelem, pénzügy, iskolaügy, egészségügy, közlekedés stb. terén). Belgium az európai ipar tőkés integráció A brüsszeli diadalív Bal oldalt az Európa Unió egyik brüsszeli épülete látható között gyorslift közlekedik. Ez a lift 1958-ban a világ leggyorsabb liftje volt. Az Atomium körül pihenőpark húzódik. Itt található a Mini Európa is: egy parkban európai városok nevezetes építményeinek kicsinyített másolatait sorakoztatták fel. Belgium fővárosában nincsenek kaszinók, mondván, ezt a privilégiumot átengedi a többi nagyvárosnak, például Gentnek, Antwerpennek. A szerelem utcája viszont annál jobban virágzik. A keletről jött ember számára pedig kimondottan turisztikai csemegének számít. AZ ÚTICÉL A Mezőgazdasági Szakszervezetek Európai Szövetsége (EFA) és a Mezőgazdasági Dolgozók Szakszervezete Szlovákiai Szövetsége meghívására látogattak el újságírók Brüsszelbe. Az út célja az volt, hogy bizonyos információkat kapjanak az Európai Unióról — létrejöttéről, egyes történelmi szakaszairól, perspeWíváiról, az európai szociális politikáról, az európai agrárpolitika céljairól stb. A jól megszervezett tanfolyam különös jelentőséggel bírt a résztvevők számára. Olyan emberek tartották az előadásokat, akik eleven kapcsolatban állnak az Európa Unióval, s az "első kézből" kapott információk mindig értékesebbek. Egyszóval elmondhatjuk: az utazás kielégítette az elvárásokat, a résztvevők sok hasznosat tanultak, s ez volt az út elsődleges célja. SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ Egy szlovákiai újságíró számára külön élmény, hogy külföldi utazása során sajtótájékoztatón is részt vehet. Brüsszelben Eddy Klöcker, az EFA főtitkára felelt az újságírók kérdéseire. Mivel utazásuk során a csoport tagjai sok érdekeset tudtak meg Belgiumról és Brüsszelről, kíváncsiak voltak az ott élő emberek mindennapi életére is. Elsősorban tehát a szociális kérdések iránt érdeklődtek: mennyit keresnek az emberek, milyen adót fizetnek az államnak, mennyi lakbért fizetnek havonta stb. A Benelux-államokban kötelező egy alapelv: a minimálbér 1400 német márka (nettó) — tudtuk meg Eddy Klöckertől. Ezt törvény garantálja, minden munkáltató köteles ezt a bért kifizetni alkalmazottjainak. A keresetek ágazatonként és vállalatonként különbözőek. Az átlagkereset Belgiumban 1700 DM. Ezt a bért 14-szer kapják az emberek évente (2-szer üdülési pótlékként). A jövedelem 13 százalékát betegbiztosításra, nyugdíjbiztosításra, illetve a foglalkoztatási alapra vonják le. Az alapadó 25 százalék. S mivelhogy progresszív adóról van szó, a jövedelem nagyságától függően elérheti az 53 százalékot is. Az agrárszektorban dolgozók keresete körülbelül 30 százalékkal alacsonyabb a minimálbérnél. Ezért az állam bérkiegészítést fizet a mezőgazdasági dolgozóknak. A lakbér, természetesen, nagyon eltérő. 500 márkától akár 2000 márkáig is terjedhet. A havi lakbér a bérelt ház, illetve lakás vásárlási értékének mintegy 7 százaléka lehet. Élelemre átlagosan a jövedelem egyharmadát fordítják Belgiumban. Leggyakoribbak a kétgyermekes családok, de az utóbbi időben egyre növekszik az egygyermekes családok száma. FIALA ILONA 4 A SZERZŐ FELVÉTELEI
