A Hét 1995 (40. évfolyam, 1-17. szám)
1995-03-31 / 13. szám
Há A golyóálló mellényen is áthatol A rendőrség és a fegyverkorlátozást szorgalmazók hevesen tiltakoztak két új típusú ultra romboló pisztolygolyó piacra kerülése ellen az Egyesült Államokban. A lövedéket David Keen kémikus fejlesztette ki: egyrészt az emberi szövetek maximális roncsolására, másrészt, hogy áthatoljanak a golyóálló mellényeken is. A kémikus ezzel a munkával tette le névjegyét az Alabama állambeli Hunstvílle Signature Products fegyvergyártó cég vezetőjeként. — Az ultra romboló "szépsége", hogy különleges sebeket ejt — mondja a feltaláló a Rhino-Ammo golyóról, amely több ezer borotvapengéhez hasonló vágást ejt célpontján. A másik lövedék, amelyet Fekete-Rhinora kereszteltek, még a golyóálló mellények készítéséhez használatos kevlar anyagon is áthatol. David Keen garantálta, hogy a Fekete Rhino golyókat kizárólag a rendőrség, illetve a szövetségi engedéllyel rendelkező fegyverkereskedők vásárolhatják meg, ám az Alkohol, Dohány és Fegyver nevű szövetségi hivatal adatai szerint 250 ezer embernek van engedélye. Az USA-ban egyébként számos "zsarugyilkos" golyót betiltottak már. Olyanokat, amelyek teflont vagy fémötvözetet tartalmaztak. Ám az új töltényekre nem vonatkozik a tilalom, mivel szén alapanyagból és műanyagból készültek. Hulladék a föld körül 1979-ben a 75 tonnás amerikai Skylab űrállomásból fél tonna — egy henger formájában — Ausztrália egyik farmján ért földet. Szerencsére sem emberben, sem birkában nem esett kár, s darabkái a mai napig magas áron cserélnek gazdát az aukciókon. Mára megszoktuk a mindennapos híreket a környezetszennyezésről, sőt Csernobil óta egy-egy atomreaktor kisebb meghibásodása sem hozza lázba a nagyközönséget. Tudjuk, hogy a tenger fenekén is van néhány atommeghajtású tengeralattjáró, amelyik előbb-utóbb szintén radioaktív sugárzással szenynyezi majd környezetünket. Az viszont sokak számára váratlan, hogy még az égből is radioaktív anyag pottyanhat a földre. A történet több mint két évtizeddel ezelőtt kezdődött, az orosz RORSAT műholdprogram idején. A műholdak energiaellátását atomenergia biztosította. Miután egy-egy műhold kiszolgálta idejét, 900 kilométerrel magasabbra katapultálták, hogy megszabaduljanak tőle. Kettő azonban visszaesett a Földre. Zuhanás közben ugyan elégtek, de mintegy 70 kilogramm dúsított urániumot szétszórtak valahol a nagyvilágban. A Föld körül egyébként több mint egy tonna radioaktív anyag kering, valamint 7000 teniszlabdánál nagyobb és további 70 000 olyan tárgy, amelynek átmérője meghaladja az egy centimétert. Ezek nagy része a kiöregedett műholdak felrobbantásakor keletkezett maradványok, illetve a műholdak Föld körüli pályára állításához használt rakéták szintén felrobbantott elemei, illetve egy elvesztett kesztyű, egy villáskulcs, valamint egy fényképezőgép, amely Mike Collins amerikai asztronauta kezéből pottyant ki a Gemini 10 útján. Amerikában külön a Föld körüli pályán keringő hulladék megfigyelésével foglalkozó intézményt létesítettek (NÓRÁD), amellyel minden űrmisszió alkalmával érdemes konzultálni. A hulladékdarabok átlagos sebessége 8000 méter másodpercenként, így jelentős károkat okozhatnak, ha nekicsapódnak például egy műholdnak. Az amerikai Solar Maximum műholdon négy év után 186 krátert számoltak össze, amelyeknek csak 20 százaléka keletkezett természetes módon. 1983-ban a Challanger űrrepülő egyik ablakát biztonsági okokból ki kellett cserélni, mert komoly károkat okozott benne egy fémforgács. Egy hónappal később a Szaljut-7 űrállomás ablakán 4 milliméter mély bevágás keletkezett. Egy erősebb becsapódás könnyen az asztronauták életébe kerülhetett volna. A szakembereknek hovatovább azon kell törniük a fejüket, hogyan lehetne megtisztítani a Föld körüli pályát a veszélyes hulladéktól. Ismerve a földi körülményeket, ez nem lesz egyszerű dolog. Rákellenes gyógyszer Tudták Önök, hogy a meténgnek rákellenes hatása van? MINERVA E felfedezést Pierre Potier francia professzor hozta a világ tudomására, aki a Gif-sur-Yvette-ben található Tudományos Kutatások Nemzeti Központjához tartozó Természetes Anyagok Kémiai Intézetének laboratóriumában fejlesztette ki rákellenes gyógyszerét, a Navelbine-t. Az orvosságot a Pierre-Fabre Laboratórium készíti, ott vonják ki a Madagaszkárról hozott meténgek fő alkotóelemét. A kémiai "manipuláció" abból áll, hogy a virág leveleiből nyert kétfajta molekulát egyesítik, s így megszületik egy olyan kémiai anyag, amely a természetben nem létezik. Mivel a Navelbine mind a tüdő-, mind a mellrák kezelésénél igen hatásosnak bizonyult, 1989 óta 42 országban forgalmazzák. Az Egyesült Államokban azonban csak néhány napja kapta meg a forgalmazási engedélyt az Élelmiszer- és Gyógyszerfelügyelettől, s ezzel a Navelbine lett az első francia rákellenes gyógyszer, amelynek sikerült áttörnie "Sam Bácsi" határait is. Fürdetik a szerelmesek városát Régóta tudjuk, hogy Párizs megér egy misét. Tényleg vannak itt érdekes dolgok. Nézzük például, hogyan tartják tisztán fővárosukat a franciák. Valóságos hadsereg — négyezerötszáz ember — gondoskodik a város tisztaságáról. Talán nem meglepő ez a szám, ha belegondolunk, hogy Párizs évi költségvetésének tíz százalékát a köztisztaságra fordítja. Akárki nem kerülhet be a takarítóbrigádba. Az utcatisztítókat külön iskolákban képezik, ahol megtanulnak szakszerűen söpörni, és megismerkednek a biztonsági előírásokkal. 21
