A Hét 1995 (40. évfolyam, 1-17. szám)

1995-03-24 / 12. szám

MINERVA HET Lássuk az ízeket! Az évek múlásával nemcsak a test kezd leépülni, hanem a szaglás és az ízlés is. Ám az ételek és italok élvezetére való képesség csökkenésén lehet se­gíteni. — Ahogy romlik az ízérzé­kelés, úgy nő a látvány szerepe az étkezésekben — állapítja Fer­gus Clydesdale, a Massachusetts Egyetem táplálkozástudománnyai foglalkozó professzora, aki egy kísérlet során egyetemi hallgatókkal és idős emberekkel itatott ugyanolyan meggy­­szörpöt. Miután a második lépésben az ital meggy-jellegét íz- és szagerősítőkkel fokozta, a gyümölcslét a fiatalok egyértelműen finomabbnak találták, míg az idősebbek teljesen közömbö­seknek bizonyultak az íz változására. Egyértelműen fokozta viszont az élvezetüket, mikor a sápadt narancspiros helyett mély sötétvörös folyadékot töltöttek a poharukba. — Mintha az életkor előrehaladtával egyre inkább látnánk az ízeket —­­kommentálta a jelenséget Clydesdale. A kísérlet eredményének gyakorlati jelentősége lehet az idősebb generáció egészséges táplálkozása szempontjából. Mivel idősebb korban az étvágy amúgy is csökken, a kevesebb táplálék sokszor nem tartalmaz elég életfontosságú tápanya­got. Ugyancsak gyakori jelenség élemedettebb korban a kiszáradás, mivel ebben a korban az emberek nagy része egyszerűen nem iszik eleget. A probléma megoldásában segíthetnek az élénk színekben pompázó gyümölcsök, a jó sok aranysárga sáfrány a levesben vagy a magasabb színezőanyag-tartalom az italokban. Magzat három dimenzióban PRIMA PENÉSZ A Camembert sajtról mindenki tudja: hasznos penészgomba-réteg borítja, amely nemcsak különleges ízt ad neki, hanem megvédi a káros mikrobák hatásától is. Hasonló módon próbálja a Georgios Sakas tizenhét héttel a szülés várható időpontja előtt nem­csak azt tudta, hogy lánya lesz, hanem azt is, milyen a gyerek arca. A darmstadti Frauenhofer Grafikus Adat­­feldolgozó Intézet komputertudósa ugyanis új eljárást dolgozott ki: a háromdimenziós ultrahangtomográfiát. Ellentétben a hagyományos ultra­­hangtomográfiai eljárásokkal, amelyek a nem hallható hanghullámok visszhang­jából egyetlen képet állítanak elő, ennél a módszernél a 3-D-ultrahangtomográf kis lapocskákként tapogatja le a test belsejét. A hullámokat minden réteg külön veri vissza, és mindegyikről külön felvétel készül. Vagyis a műszerek a komputertomográfhoz hasonlóan mű­ködnek. Mivel azonban ehhez nincs szükség röntgensugarakra, a terhesség alatt, illetve az érzékenyebb szervek rákszűrő vizsgálatában is alkalmazha­tók, és — ellentétben a komputertomog­ráfokkal — még kisebb orvosi rendelők is beszerezhetik. Az orvosok eddig nem sokat tudtak kezdeni az egy-egy testrészről 3-D-ult­­rahangtomográffal készült képtöredé­kekkel, mivel azokon a szervek felülete egybemosódik a környezettel. A darm­stadti tudós eljárása viszont a felvéte­leket térhatású képekké varázsolja. Mivel minden egyes felvétel több mint tízmillió különálló pontból áll össze, a komputernek rendkívüli sebességgel kell dolgoznia. Sakas és kollégái több mint két évig dolgoztak azon a programon, amely jelenleg a kísérleti műhelyekben fut. A kutatók olyan speciális szűrőket nyugat-virginiai Wojciech Janisiewicz a gyümölcsöket megvédeni a rothadástól. A rózsaszínű élesztöfajta, a Sporobo­­lomyces roseus például megakadályoz­za az alma megpenészedését. A kísér­letek során az élesztővel bepermetezett gyümölcsöt hat hónapig egy Celsius-fo­­kon tárolták, és így kevesebb mint egy százaléka károsodott. A permetezetlen kontrollcsoportban a minta tizenöt szá­zaléka, növényvédő szerek használata­kor pedig kilenc százaléka romlott meg. A körték esetében Ja­nisiewicz a Pseudomonas syringae baktériumfajjal végzett sikeres kísérlete­ket, de további baktérium- és gombafajtákkal is jó eredményeket ért el több zöldséggel és gyümölcs­csel. A siker titka: a hasznos mikrobák kiszorítják káros konkurenseiket, mert gyorsabban szaporodnak náluk, így megfosztják őket létfontosságú táp­anyagaiktól, esetleg mér­gekkel hatástalanítják őket. Egyes cégek az eljárás kereskedelmi hasznosítá­sát is tervezik. Ez a per­metezés feladását jelente­né — és így a fogyasz­tóknak hozzá kellene szokniuk a védő mikrobák­kal bevont élelmiszerek furcsa látványához. fejlesztettek ki, amelyek segítségével a számítógép kiküszöböli azokat a zavaró hullámokat, amelyek a testből érkező ultrahang-visszhangra rátelepszenek, és rontják a kép minőségét. A komputer pontosan észleli a leké­pezett szervek felületét, és megalkotja a háromdimenziós képet. Az orvosnak csak ki kell takarnia a megfelelő testré­szeket — például az embrió arcát az anyaméhben. A perspektivikus kép elő­ször félig átlátszó formában jelenik meg a képernyőn, az orvos pedig kitörölheti a kép azon részeit, amelyek zavarják a megfelelő testrész tanulmányozásában, például a magzat arcához emelt kezét. A vizsgált szervet az orvos másod­percek alatt tetszőlegesen elforgathatja a képernyőn, és minden irányból ala­posan szemügyre veheti. így például az operáció előtt pontosan megállapíthatja a daganat nagyságát és formáját. Ám ezeket a háromdimenziós képeket a jövőben nemcsak diagnosztikai célok­ra lehet majd felhasználni. Elképzelhető, hogy pár éven belül minden bonyolul­tabb és kockázatosabb operációnál — például agyműtéteknél — ott fog állni az operálóasztal mellett a számítógép, amely a beavatkozást ultrahanggal is nyomon követi. Ebben a számítógépben tárolni fogják azokat a beteg agyáról készített, háromdimenziós felvételeket, amelyek alapján a sebészek a beavat­kozást megtervezték. Ha a szike érzé­kenyebb területekhez közelít, a kompu­ter riadót fúj. (ej) 21

Next

/
Thumbnails
Contents