A Hét 1995 (40. évfolyam, 1-17. szám)
1995-03-10 / 10. szám
HÍRMONDÓHÉT Szenvedélyes csók Hollywoodban már hosszú évek óta jól bevált szokás, hogy minden egyes kasszasikerre számító filmet hatalmas reklámkampány és ünnepélyes premier előz meg — a filmcsillagok részvételével. Nos, ezt a "mintát" igyekeztek lekoppintani a szervzők (a Twist Radio kétéves évfordulóját ünnepelte), s így a pozsonyi Istropolisban a Szenvedélyes csók bemutatóján mintegy kétezer, jobbára a művész- és politikai világban valaminek számító ember toporgottszórakozott, vagy éppen dühöngött, mert nem jutott neki pohár (!), elfogyott a whisky, vagy csak egyszerűen nem fért hozzá a svédasztalokhoz. A hajnalig tartó partin természetesen részt vettek a film (főszereplői is — Ivana Chýlková, Jiŕí Bartoška, Jozef Kroner stb. Azoknak, akik nem kaptak meghívót, vagy akik sokallották a 999 koronás belépőt, mindössze pár napot kellett várniuk, s a moziban harminckét koronáért nézhették meg az új, szlovák—cseh koprodukcióban készült filmet. Hanát (Ivana Chýlková), a harminc körüli, csinos fiatalaszszonyt, a szürke hétköznapokból férje hűtlensége "rázza fel". A kapcsolatuk már régen tönkrement, lassan az egyetlen balvana Chýlková és Jiff Bartoška pocs közöttük a beteg kisfiúk, de Igor (Jiŕí Bartoška) még azt sem engedi meg, hogy Hana nevelje a gyermeket. Miután Hana rájön, hogy a férje megcsalja, váratlan és különös "utazás" — véletlen találkozások, megdöbbentő események várnak rá. Egy kávéházban (itt van találkája a férjével) megismerkedik az idős Schneider úrral (Jozef Kroner), hogy később tanúja legyen az öregember rejtélyes eltűnésének. Hana Schneider úr házában azonosul az öreg feleségének, a réges-régen tragikusan elhunyt Esternek az alakjával. Aztán őrült kaland vár rá barátnőjével, Blankával (Tóbiás Szidi). A meglepetésekkel teli éjszakát követően Hana végre dönt: elhagyja a férjét, és a beteg kisfiát fogja nevelni. A Szenvedélyes csók rendezője a fiatal, mindössze harminckét éves Miroslav Šindelka, aki eddig dokumentumfilmeket, animációs felvételeket, videoklipeket, reklámokat és legutóbb egy 45 perces filmet készített a Magas-Tátráról. A Szenvedélyes csók első, egész estét betöltő alkotása, és bár a cím, a hatalmas plakát és a pár percnyi ízelítő a televízióban egészen mást sejtet (gondolom sokan épp ezért fogják megnézni), mégsem erotikus filmről van szó. (A címmel Šindelka a negyvenes évek mozijára akart utalni.) A történet több idő- és értelmi síkon játszódik-bonyolódik. (A forgatókönyvet Šindelka és Ondrej Šulaj írta.) A film a realitásból, ajelenből indul, hogy egy "mágikus utazás" (a Hanával történő véletlensorozatok) után újra visszatérjen a mába, jobban mondva a jövőbe — amely a beteg gyermek jövőjét érinti. Alapjában véve tehát az emberi kapcsolatok reflexiójáról van itt szó. A főszereplőt, Hanát, férje hűtlensége végre rádöbbenti, hogy viszonyukat így vagy úgy, de rendezni kell. Természetesen nemcsak férjéhez, Igorhoz való viszonyát-kapcsolatát kell megoldania, hanem beteg gyermekéhez és a családhoz való viszonyát is. Milyenek valójában ezek a kapcsolatok, milyenek a kapcsolataink? Jók? Rosszak? Szebbé, jobbá tehetők? Meg tudjuk-e oldani a felmerülő gondokat, tudunk-e változtatni, merünk-e dönteni? Vagy az a legjobb, ha nem teszünk semmit? A néző Hanával együtt teheti fel ezeket a kérdéseket, s vele együtt keresheti rájuk a választ. Am én mégis úgy érzem, nagy kár, hogy a filmben éppen ez a főmotívum nincs egészen kibontva, kifejtve. Itt-ott ugyan visszatér, de csak jelzésszerűen — s ez kevés. Ugyanis a másik oldalon túlteng a sok-sok mágikus-sejtelmes kép (az üres, öreg ház, Schneider úr és Viktor alakja, a hasonlóság Esterrel, a furcsa éjszakai mulató stb.) — s így, mivel ezek az effektusok nem épülnek be szervesen a történetbe, annak egészébe, csak részek-képek maradnak. Bármennyire is jó a színészválasztás (hiszen valamennyien kitűnő művészek), és bármennyire is igyekszik Ivana Chýlková, Jozef Kroner és pár perc erejéig Jifí Bartoška — mivel a férj alakja szintén csak jelzés! — gondolom a legtöbben — hozzám hasonlóan — vegyes érzelmekkel távoznak majd a moziból. Ennek ellenére örömmel hívom fel az érdeklődésüket a barátnőt, Blankát alakító Tóbiás Szidire, akinek tökéletesen "ül" a szerep, érdemes odafigyelni rá. TÓTH EDIT VISSZHANG Megjegyzések Dénes György cikkéhez Dénes A Hét 1995. február 17-i számában Mikor született Lackóné Kiss Ibolya? címmel közölt írásában az írónő születési éve körüli zavarral foglalkozott, s egyebek közt megállapította, hogy Csanda Sándor és én is két-két különböző dátumot használtunk. "Mindebből az a tanulság — vonja le a végső szentenciát Dénes —, hogy a különböző dátumok árnyékot vetnek az irodalomtörténészek műveinek hitelére is." A "szigorú" ítéletet olvasva arra gondoltam, hogy a századunkban született irodalomtörténeti irányzatok nemcsak az írók születési adatait, hanem az életkörülményeit is teljesen feleslegesnek tartják a művek értékelésénél. Én teljes mértékben nem osztom ezt a nézetet, s az életrajzi alapadatok rögzítésénél is igyekszem gondos lenni. De a zavarokat sokszor maguk az írók, s főleg az írónők okozzák. Lackóné Kiss Ibolya 1904-es téves születési dátumáért nemcsak az 1963-as irodalmi lexikon a felelős, hanem az írónő is, aki az 1959. július 31-én hozzám intézett levelében ezt a dátumot közölte velem. Ugyanazt tette Ásgúthy Erzsébet is az 1895-ös dátum 1904-re való cserélésével. Tudva azt, hogy a valóságos életkor eltitkolása, a születési dátum megváltoztatása ősidőktől fogva megmosolyogtató női szokás, én nem ütköztem meg túlságosan a fenti "csalásokon", s nagyot derültem akkor is, amikor a Kiss Ibolyától és Ásgúthytól anya-lányi távolságban álló harmadik írónő a hozzá küldött adatlapomnak a születési dátumra kérdező 1. pontjához ezt írta: "Örülnék, ha a női íróknál ettől eltekintenének." Az egész esettel kapcsolatban "tanulságul" még annyit jegyzek meg, hogy Dénes cikkének a megírása és megjelenése közötti időben többször jártam A Hétben, s kétszer-háromszor Dénessel is találkoztam ott. Csodálkozom, hogy sem ő, sem a szerkesztőség nem vette azt a fáradtságot, hogy a szóban forgó ügyben engem is megkérdezzenek. Erre Dénes részéről egy telefonhívás is elég lett volna, de úgy látszik, ő gyerekesen örült, hogy az irodalomtörténészek körmére koppinthat. Fogadja hát most ezt a visszakoppintást! TURCZEL LAJOS A Komáromi Jókai Színház márciusi játékterve: Dátum Helyszín Az előadás címe Kezdés 10. péntek Komárom Nem félünk a farkastól 19.00 Bemutató 11. szombat Komárom Nem félünk a farkastól 19.00 12. vasárnap Komárom Nem félünk a farkastól 15.00 13. hétfő Nyitra Liliom 19.00 14. kedd Komárom A mindenlátó királylány 9.00 és 12.00 15. szerda Komárom Hegedűs a háztetőn 19.00 17. péntek Komárom Nem félünk a farkastól 19.00 19. vasárnap Komárom Öbölből vödörbe 17.00 Dátum Helyszín Az előadás címe Kezdés 20. hétfő Komárom Öbölből vödörbe 11.00 Kassa Nem félünk a farkastól 19.00 21. kedd Kassa Nem félünk a farkastól 15.00 és 19.00 24. péntek Komárom Hegedűs a háztetőn 11.00 25. szombat Komárom Nem félünk a farkastól 19.00 28. kedd Komárom A mindenlátó királylány 9.00 és 12.00 29. szerda Tatabánya Nem félünk a farkastól 19.00 30. csütörtök Tatabánya Nem félünk a farkastól 19.00 31. péntek Dunaszerdahely Liliom 11.00 és 19.00 8