A Hét 1995 (40. évfolyam, 1-17. szám)
1995-02-24 / 8. szám
GYÓGYSZER AZ ÖREGEDÉS ELLEN Korszakalkotó felfedezéshez, a békés öregedés gyógyszerének megtalálásához vezethet az az évek óta tartó kutatás, amelyet a világhírű (egyebek között az abortuszpirula feltalálójaként is ismert) Etienne-Emile Beaulieu francia orvosprofesszor folytat, s amelyről címoldalas szenzációként adott hírt a Le Point című francia hetilap. A feltételes módot a kötelező orvosi óvatosság magyarázza, ám az eredmények egyelőre igen biztatóak. A kérdés kulcsa egy hormonszerű molekula, a DHEA (dehidroepiandroszteron): ez csak hétéves kor körül tűnik fel az emberi szervezetben, hogy aztán körülbelül 25 éves korig folyamatosan nőjön, ezt követően pedig fokozatosan csökkenjen a mennyisége — azaz kétségtelenül az öregedés egyik jelzóköveként szolgál. Egy hetvenéves emberben már csak a "csúcsidöszaki" DHEA-arány tizede található, ám ez az érték — abszolút mennyiséget nézve — mindenkiben más és más, s az eltérés akár ötszörös is lehet: márpedig a kutatások alapján úgy tűnik, hogy a magasabb DHEA- mennyiséggel rendelkező emberek sokkal könnyebben vészelik át az öregkort, mint a többi társuk. Egy tesztsorozat idején a páciensek 12 hétig DHEA-t, másik 12 hétig pedig — anélkül, hogy tudták volna — placebó-gyógyszert kaptak, s míg az első időszakban jelentősen javult a közérzetük, a másodikban semmilyen változást nem észleltek. Más kutatá-MINERVA HÉT sok a férfiakra vonatkozó statisztikák alapján összefüggést találtak az alacsony DHEA-szint és a szívrendszeri bajok miatt történő elhalálozások között, illetve (a nőknél) mellrák kialakulásának valószínűsége és a DHEA mennyisége között. Az orvosok mindenesetre leszögezik: a DHEA nem csodaszer, nem tudja meghosszabbítani az életet, sőt, a komolyabb öregkori betegségeket (például az Alzheimer-kórt, a Parkinson-betegséget) sem képes megelőzni. Ha hatásossága bebizonyosodik (ennek eldöntéséhez még legalább három—négy év kell), segíthet abban, hogy az emberek öregkorukat is jó közérzetben, fiatalosan, bizonyos kisebb, de általános gondokat, reumatikus panaszokat, memóriavesztést, a csontok szilárdságának csökkenését elkerülve töltsék. Ráadásul a DHEA- tabletta előállítása igen olcsó lenne, hiszen az emberi vér minden más szteroid hormonnál nagyobb mennyiségben tartalmaza ezt a vegyületet — azaz lehetséges lenne, hogy 50-60 éves kortól mindenki szedje az öregedés elleni gyógyszert. PROFESSZOR A JÉGKOCKÁBAN Fél órát töltött el egy 64 éves jógaprofesszor egy mínus hatfokos, egy köbméteres jégkockában. A jégből csak a feje látszott ki, öltözete pedig csupán fürdőtrikó volt. Ismét "jégbe készül", és ezúttal egy teljes órán át akar "befagyasztva" maradni. Maurice Daubert, akinen nem mindennapi kísérietéről az AFP beszámolt, 1956 óta foglalkozik az emberi test hőszabályozásának problematikájával. Rendszeresen edzi magát, télvíz idején a szabadban fürdik, és gyakran tölt el hosszabb-rövidebb időt Moulins város hűtőházának mínusz húszfokos helyiségeiben. Ajégkockakísérletet is Moulinsben végezte. Páncélfarkú őslény Egy brit múzeum raktárában évekig porosodott az a dinoszaurusz-csontváz, amelyről most kiderült, hogy egy eddig ismeretlen fajta képviselője. A csontvázra 1983-ban bukkantak az angol West Sussex grófságban, s a horshami múzeumba került, ahol egy leguan maradványának tekintették. Bill Blows biológus véletlenül fedezte fel a maradványokat, s hamarosan rájött, hogy igen értékes lelet birtokába jutott. Wigh szigetén már évekkel ezelőtt találtak három Polcanthus csontvázat, de ez a lelet különbözik tőlük. A páncélozott hátú és farkú szaurusz hat méter hosszú volt, és több mint 120 millió évvel ezelőtt élt. A páratlan maradványt a londoni Természettudományi Múzeum laboratóriumában tanulmányozzák. AZ EURÓPAI TERMESZETVEDELEM EVE - 1995 Az Európa Tanács bölcsen és józanul gondolkodott, amikor huszonöt esztendővel ezelőtt természetvédelmi "kampányt" indított. Abban az időben a természetvédelmi célok az akkori "szocialista" országokkal való, ha nem is "együttműködésre", de kapcsolatfelvételre jó alkalmat adtak. Hogy ez mennyire volt eredményes, nehéz lenne megítélni. Mert közben — ha tetszik, ha nem —, megépült a bősi erőmű és épül a mohi atomerőmű is. Nagyon érdekes, hogy a fenti erőművek védelmezői általában egyetlen érvet, az "energiaszükséglet" érvét sorakoztatják fel a bősi és a mohi erőművek ellenzőivel szemben, miközben egy igen fontos poziciót betöltő ember szájából hallottam, hogy a külföldről behozott energia, az áram sokkal olcsóbb, mint az itthon termelt. Bizony elgondolkodtam... Node, nem akarom mellékvágányra terelni az európai "természetvédelem" gondolatát, hiszen ma már olyan súlyos a környezet veszélyezettsége, hogy a mi ügyünk csak egy nagyon pici csepp a tengerben. A szakemberek azt mondják: "Nem elég a lokális környezetvédelem." Akkor mi legyen? "Az aktív védelmi tevékenységgel ki kell lépni a védett területek határain túlra, egész Európába" — hangzik a válasz. Továbbá nagyon nemes és fenséges elképzelés, hogy valamennyi európai ország — nemcsak a ET tagállamai — belekapcsolódik a kampányba, amelynek célja az ember és a természet harmóniájának a megteremtése. Az 1995-ös , év tehát az "Európai Természetvédelem Éve”, angol rövidítése ENCY ‘95 (European Nature Conservation Year), egy olyan természetvédelmi tervezetet kínál, amely új felfogásban átfogóan kiterjeszti hatáskörét a lakott területekre is, mert nemcsak a vadon élő állatok és a növényvilág megóvásáról, fennmaradásáról és túléléséről van szó, hanem az embereket közvetlenül veszélyeztető hatások és források megsemmisítéséről is. Sokszor kicsiségnek tűnő apróságok is nagyban befolyásolhatják a természet tisztaságát. Nagyon fontos feladat az ifjúság nevelése, az ifjúság "érdekeltsége" a környezetvédelemben, hiszen nyilvánvaló — minden formaságtól mentesen állíthatjuk —, hogy környezetünk és a felnövekvő nemzedék jövője elválaszthatatlan. Tegyük még hozzá, hogy elsődleges feladatunk a saját, közvetlen környezetünk ápolása, tisztán tartása. (motesiky) 21
