A Hét 1995 (40. évfolyam, 1-17. szám)

1995-02-24 / 8. szám

HÉTHÍRMONDÓ A Szentiványi-család mauzóleuma — Fadrusz János alko­tása Manapság igen nagy divat egyes művészeket, alkotókat, mint Fad­rusz János (Ján), Rigele Alajos (Alojz), Stróbl Alajos (Alojz) és a festők közül Mednyánszky László (Medňánský La­dislav) szlovák illetőségűnek minősí­teni, holott erre nincsen semmilyen bizonyíték, csupán annyi, hogy a Felvidéken születtek, éltek és alkottak bizonyos ideig. Ám az efféle megnyil­vánulás nem lenne aggasztó, ha nem tudnánk, hogy a múltban sokszor éppen ama indíték okán, hogy ma­gyarok voltak, műveiket az enyészet sorsára hagyták. Sőt, Fadrusz János alkotása a Mária Terézia szobor az erőszak áldozata lett, szégyenletes módon tönkretették, és az alkotó mellszobrára is ugyanaz a sors várt. Egy másik magyar vonatkozású alkotásnak, a ligetfalusi Petőfi-szobornak nemcsak a kardját, hanem már a karját is letörték.) Fadrusz Jánosnak van egy nagyon elhagyatott, de még megmenthető A béládi A béládi kastély mauzóleum állapotban lévő alkotása: a Szentivá­nyi-család béládi mauzóleuma. Ma a barokk és klasszicista elemekkel dí­szített Szentiványi-kastély a mezőgaz­dasági szaktanintézet szolgálatában áll, parkja gondozott, csak a mauzó­leumról feledkeztek meg, amelynek tetőzetén az eső becsorog, és a csodálatos belső díszítések, szobrok — Fadrusz János alkotásai — bizony az utolsó óráikat élik. A mauzóleum története talán ott kezdődik, hogy a Szentiványi-család egyik nemesi ágának birtokai a Zsitva völgyéhez tartozó Bélád község ha­tárában voltak. A kastélyt 1874-ben Szentiványi András építtette. A múlt század végén a Szentiványi-család szeme fényét, Friderika nevű lányukat halálos kimenetelű beleset érte. A szájhagyományok szerint Frida sport-4 A park legöregebb hársa VI. Országos Flesch Károly Hegedűverseny A mosonmagyaróvári Flesch Károly Kulturális Központban hatodik alkalommal kerül sor 1995. június 14—18. között az Országos Flesch Károly Hegedűver­senyre. A verseny célja tehetséges ifjú hegedűművészek felkutatása. A szervező Fejes Józsefné zenei Alapítvány a versenyre hazai és Magyarországgal határos nemzetek azon fiatal művészeinek jelentkezését várja, akik 1968. január 1 -je után születtek. A részvétel egyéb feltételeiről levélben (Országos Flesch Károly Hegedűver­seny Szervezőiroda, Mosonmagyaróvár, Pf: 34. H-9201) vagy telefonon (0036 96 215 866) a verseny titkárától, Gombosi Lillától érdeklődhetnek. A jelentkezési határidő: 1995. március 13. szeretete különösen a lovaglásban nyilvánult meg. A vele korabeli ifiura­kat rendszeresen legyőzte az alkalmi lovagló versenyeken. Vakmerő ugrató is volt, a kidőlt fákon, patakokon és alkalmi akadályokon könnyedén ug­ratta át lovát. Történt egyszer, hogy ugratás közben a ló megbotlott, és estében magával sodorta úrnőjét, aki sérüléseibe belehalt. A család mély gyászában elhatá­rozta, hogy mauzóleumot építtet sze­retett lányának, és a kor egyik legnagyobb szobrászművészét kérték fel a mauzóleum megtervezésére és szobrainak megmintázására. Fadrusz János tökéletes, művészi munkát végzett, amelyet sajnos az utókor nem értékel kellően. Ottjártunkkor, egy kellemes téli, szombat délutánon csak kívülről tudtuk megszemlélni a mauzóleumot. A par­kot gondozó őr (és egyben fűtő) elmondta, hogy évekkel ezelőtt járt a sírboltban, ahol nem valami fényes látvány fogadta. Éppen tél volt, a kripta padlózatát jég borította, és a nyitott koporsóban már alig maradt néhány csont a fiatal lány teteméből. A szobrok is eléggé megrongálódtak, töredezettek... Távozóban aggódva állapítottuk meg, hogy azok, akik oly vehemensen hadakoznak egy-egy neves múltú ősünk nemzetiségi hovatartozása mi­att, talán nem is sejtik, hogy mit hagyott az utókor számára, ami még megmenthető lenne. (vidéki) 8

Next

/
Thumbnails
Contents