A Hét 1995 (40. évfolyam, 1-17. szám)
1995-01-27 / 4. szám
Múltidéző A keresztény Magyar Királyság A társadalmi átalakulás és az államszervezés szerves velejárója volt a térítés folyamata, de sokkal inkább a keresztény egyház szervezeti kiépítése. Szent István tevékenysége, uralkodásának egész ideje alatt, ebben a tekintetben elévülhetetlen. A magyarság a keresztény vallással természetesen kapcsolatba került már a honfoglalás előtt, s a kalandozások korában is folyt térítőmunka már Taksony, de különösen Géza idején, az egyház szervezeti kiépítésére azonban csak István idejében került sor. A II. Szilveszter pápától kapott koronával felszentelt független magyar király - királyi hatalmánál fogva - alapított püspökségeket, apátságokat s az esztergomi érsekséget. A magyar történeti fejlődés egyik sajátossága, hogy egyházszervezetünk olyan időben épült fel, amikor a pápa még nem tudta érvényesíteni beavatkozási jogát az érsekek, püspökök és apátok beiktatásánál (invesztitúra). Az apostoli király megnevezés így válik érthetővé, hisz a király az apostolokhoz hasonlóan mind a térítői, mind az egyházszervezői munkát saját irányításában végezte. Igen nagy veszteség azonban, hogy a korai magyar egyházszervezési okiratok nem maradtak fenn. így az első érsekségünk alapító okmányairól is csak annyit lehet sejteni, hogy 1001-ben Ravennában kelt (itt tartózkodott ekkor a pápa és István küldötte, Aszrik apát is). De nem állunk sokkal jobban a püspökségek tekintetében sem. Szent István király nagyobb legendájában ez áll: István király „tartományait tíz püspökségre osztotta, az esztergomit a többiek fejévé és felügyelőjévé tette“. A kutatók álláspontja egységes abban a tekintetben, hogy melyek voltak az István kori püspökségek: Veszprém, Esztergom, Győr, Pécs, Vác, Kalocsa, Eger. A további három püspökség közül csak a Csanádiról A székesfehérvári székesegyház a Képes Krónikában citmi* rrinmtef branuí.ijr Ci futmi monnrtium jo fiúm oifijotnonrm 3sti0ttta jjprtü uxc-iDc .lmmrai rnip.tirá m J v í ♦lliGTW WW»»»»»* f' ír brifogi* Jarfitr aofcmtim funm tmpJtomn A székesfehérvári bazilika alapkövei vannak adataink, mégis a bihari (később váradi) és az erdélyi (később gyulafehérvári) püspökségről is bízvást feltehetjük, hogy István koriak. Hogy hogyan szerveződtek az első püspökségek, arra vonatkozóan van egy nagyon becses forrásunk, mégpedig a Szent Gellért legenda, mely részletesen elbeszéli, hogyan alapította a király a Csanádi egyházmegyét. „Szent István király ...Gellértet visszahívta magányából... vedd a püspökséget, mely téged illet. Minthogy azonban most nincsenek szolgálatodra papjaink, akikkel az egyházi elöljáró ékeskedni szokott, az egyházaktól és monostoroktól szerzünk papokat és szerzeteseket. Én pedig meghagyom ispánjaimnak, hogy a néptől a maga idejében gabonadézsmát szedjenek, amiből megélj. Mert semmi hiányt ne szenvedjetek földi szükségleteitekben.“ Az egyházszervezés alsóbb szinten is folytatódott. István király arról is intézkedett, hogy a falvaknak legyenek templomai: „Tíz falu építsen egy templomot, amelyet két telekkel, s ugyanannyi rabszolgával lássanak el, lóval, kancával, hat ökörrel és két tehénnel, 30 apró marhával. Ruhákról és oltártakarókról a király gondoskodik, papról és könyvekről a püspök.“ A vasárnapot szigorúan meg kellett tartani. „Vasárnap mindenki menjen a templomba, öregek és fiatalok, férfiak és nők, kivéve azokat, akik a tüzet őrzik.“ S nem volt elég csak elmenni a templomba, hanem ott ájtatosan kellett magokat viselniök. Láthatólag ez kezdetben nehezére eshetett őseinknek, mert István szigorúan intézkedik: „Azok, akik az istentisztelet hallgatására a templomba menvén, ott a misék szertartása alatt egymás közt mormognak és másokat zavarnak, haszontalan történeteket mesélve, és nem figyelve a szent olvasmányokra és a lelki táplálékokra, ha idősebbek, dorgálják meg őket és gyalázattal űzzék ki a templomból, ha pedig fiatalabbak és közrendűek, e nagy vakmerőségükért a templom előcsarnokában mindenki szeme láttára kötözzék meg, s ostorozással és hajuk lenyírásával fenyítsék meg őket.“ A kiépülő magyarországi egyházi szervezetben igen fontos szerepet játszott a Szent Benedek-rend és annak monostorai. Nemcsak azért, mert a hatalom legfőbb támaszai és szinte kizárólagos birtokosai voltak a tudományoknak, hanem a korabeli írásbeliség, a feudális viszonyok és termelési mód is általuk valósult meg. Ilyen híres apátságok voltak: a pannonhalmi, pécsváradi, somogyvári, bakonybéli. Az egyházszervezés az államszervezéssel szoros összefüggésben zajlott, és mindkettő a feudális viszonyok kialakulását segítette elő, illetve erősítette meg. Kovács László KÉRDÉS: Melyik forrás tanúskodik a Csanádi egyházmegye alapításáról?
