A Hét 1994/2 (39. évfolyam, 27-52. szám)

1994-12-23 / 52. szám

OTT JÁRTUNK Hti Karácsony a Gortva patak völgyében Ajnácskő, a Gortva patak völgyében fekvő gömöri falu, hírnevét nemcsak a tatárdúlás idején épült várának köszönheti, hanem szorgos lakosai­nak is, akik felhasználtak minden talpalatnyi talajt, sőt szőlőt is termesz­tettek egykoron. A község gyógyfür­dője is ismert volt, de az itt folytatott őslénytani ásatások is elvitték a falu hírét a világba. A községnek sok-sok ura és birto­kosa volt az évszázadok folyamán, ám azok a nemes "jó emberek" nem sokat törődtek alattvalóik lelkivilágá­val, mert csupán egy kápolnácskára futotta erejükből, templom építésére soha nem került sor. Bizony várni kellett, mígnem a község élére Hu­­nyák József polgármester került, aki az önkormányzattal és a falu népével egyetértésben eltökélte a templom felépítését... A polgármesterről először a zólyomi Balassi-dombormű avatásán Kő Pál szobrászművész mesélt nekem, an­nak kapcsán, hogy elvállalta a temp­lom oltárának elkészítését. A polgármester közepes termetű, határozott fellépésű, de közvetlen és nyílt tekintetű férfi. Beszélgetésünk a szobrászművész Kő Páltói szerzett információim alapján indult, arról ér­deklődtem, hogy elkészült-e már az oltárkép, azaz a korpusz, a Krisztusi test? — Azzal kezdeném, hogy egyelőre még csak a templomunk harangjainak felszentelését és a templom külső átadását ünnepeltük szeptember 11-én, vasárnap. A templom belső alkotásai is elkészültek, de egyelőre még Magyarországon vannak, Eger­ben tették ki közszemlére. — Mi ösztönözte a falut a templom építésére? — Úgy is mondhatnám, hogy kellett a templom, a hit, a magyarságunk megőrzése érdekében. De be kell vallanom, hogy ezekben a nehéz években arra is gondoltunk, hogy munkát tudunk adni az embereknek az építkezésnél, sőt a téglagyárban is, mert onnan jött a tégla a templom építéséhez. — Van téglagyár a faluban? — A téglagyár lényegében lerob­bant, mert átálltak a panelgyártásra, ami az építkezések megcsappanásá­val teljesen leállt. Szeretnénk, ha a téglagyár a község tulajdonába ke­rülne — egyelőre csak béreljük —, akkor tudnánk kezdeni vele valamit. Manapság ötszázezer téglát gyártunk évente, ami az egykori 10 milliónak csak a töredéke. — Mernék vállalni a téglagyár üzemeltetését? — Természetesen, megvan a gép­park és minden, ami a gyártáshoz szükséges. Talán nem árulok el titkot, ha elmondom, hogy én voltam a téglagyár vezetője, mielőtt polgár­­mesterré választottak. — Jó üzlet ma a téglagyártás? Azért kérdezem, mert a minap Aranyosmaróton utaztam keresztül, és ott bizony nemcsak a téglagyár udvara volt tele téglával, hanem körös-körül minden, talán még az igazgató irodájába is jutott belőle. — Mostanában bizony gond van a tégla értékesítésével, mi is csak megrendelésre gyártunk. De remél­hetőleg ez a kedvezőtlen állapot egyszer véget ér, s az emberek tudnak majd építkezni, és remélhető­leg az állami vagy községi beruhá­zások is igénylik majd az építőanya­got, a jó téglát. — Milyen a munkanélküliek aránya a községben? — Sajnos nálunk a mezőgazdaság kevesebb embert foglalkoztat, mint mondjuk a Csallóközben. Az emberek eljártak Fülekre, Feledre és Rima­szombatba is. Mint említettem, a téglagyárban is akadt munka. Őszin­tén bevallva nem tudom, hogy jelen­leg hány munkanélkülink van, a munkaügyi hivatal nem ad informá­ciókat. De természetesen segíteni akarunk az embereken, közmunkára alkalmazzuk a munkanélkülieket, no és szeptemberig a templom építésé­nél is akadt munka bőven. — Milyen a köz- és egészségügyi ellátás a faluban? — Az üzleti hálózatunk kielégítő, és jó az áruellátás is. Nem panasz­kodnak az emberek, de talán lehetne még jobb is, hogy esetenként egy-egy áruért ne kelljen Fülekre vagy Szom­batba utazniok különösen az időseb­beknek. Működik községünkben az Állami Hitelbank is, amelynek veze­tője Szamos Zsuzsanna, aki egyéb­ként a Csemadok helyi szervezetének is az elnöke. Természetesen van körzeti orvosunk, és bizonyos napo­kon rendel a fogorvos, a gyermek- és nőgyógyász is. Szeretnénk, ha kijárna a szem- és gégeorvos is, valamint más szakorvosok, mert az idősebbeknek gondot okoz az utazás. Megemlíteném, hogy állandó gyógy­szertár működik a faluban. — Az iskola? — Az 1—4. évfolyamos kisiskola — természetesen magyar — igazga­tója Lázár Ferenc. A nagyobbacska gyerekek Gömöralmágyiba járnak, ami nincs ugyan messze, de jól emlékszem még, hogy volt nekünk teljes szervezettségű iskolánk is, hiszen én itt végeztem az alapiskolát. Az almágyi körzeti iskolát a pártállam idején gondolták ki, és építették fel. ; — Mik a terveik a közeljövőben? fórna^6 ^ temP~ — Elkészült a második világhábo­rúban elesett hősök emléktáblája, amelyet még karácsony előtt a temp­lom falán avatunk fel. Kojnok püspökatya celebrálja a szentmisét, és végzi az ünnepélyes táblaavatást. Szeretnénk mielőbb befejezni temp­lomunk belső részének az építését is. Az újonnan megválasztott testület nevében is mondhatom: azon fogunk igyekezni, hogy elegendő munkahe­lyet teremtsünk az embereknek, mert csak akkor igazán kiegyensúlyozott a család élete, ha nincsenek meg­oldhatatlan anyagi gondjai. De azt is tudom, hogy a világot egyik napról a másikra nem lehet megváltani, csak szorgos és becsületes munkával tudunk eredményeket elérni. MOTESIKY ÁRPÁD Fotó: a szerző Hunyák József polgármester 19

Next

/
Thumbnails
Contents