A Hét 1994/2 (39. évfolyam, 27-52. szám)
1994-12-09 / 50. szám
MINERVA HÉT tűnek tartott agybetegségröl bizonyosodott be, hogy ún. lassú vírusok által okozott fertőző kórok, az Alzheimer-betegséget is sokan hasonló kórnak tekintik. E feltevésnek van azonban egy nyomós ellenérve: az Alzheimerkórban elhunytak agykivonatával nem sikerül megfertőzni a kísérleti állatokat. Más kutatók nem élő, hanem élettelen külső tényezők után kutatnak. A leggyakrabban vádolt "méreg" az ivóvízben, élelmiszerekben, sőt egyes gyógyszerekben is megtalálható alumínium. A hipotézis lényege: az alumínium befolyásolja, gátolja bizonyos agyi enzimek működését, s ennek következménye lenne a kóros fehérjék megjelenése az agyszövetben. Nem vetették el teljesen az erek, a véráramlás változásának szerepét sem az Alzheimer-kór létrejöttében. Modern műszerek képesek az agyon áthaladó vér mennyiségét is mérni, s e mérések azt bizonyítják, hogy ez a mennyiség a 6. évtizedhez közelítve akár egyharmadával is elmaradhat a fiatalkorban mért mennyiségtől. Az egészséges agy úgy segít magán, hogy jóval több oxigént von ki a vérből, mint fiatalkorban. Az Alzheimer-kóros agy erre nem képes! S mivel nemcsak az oxigénből, hanem az agysejtek tápanyagának számító szőlőcukorból is kevesebb jut az agyba, az idegsejtek fokozott pusztulása következik be. Legfiatalabb, mivel a legmodernebb műszerezettséget igényli vizsgálata, az a feltevés, hogy az Alzheimer-kór hátterében — hasonlóan a Parkinsonbetegséghez — az egyik ingerületközvetítő anyag, az acetilkolin mennyiségének csökkenése állhat. Bebizonyosodott, hogy az agykéregben, illetve az emlékezéssel kapcsolatos agyközpontokban Alzheimer-kórban csökken azon enzim mennyisége, mely az acetilkolin képződését serkenti. Az agykutatók szerint megvan rá a remény, hogy sikerül olyan gyógyszereket kifejleszteni, melyek úgy avatkoznak majd be az acetilkolin biokémiájába, hogy az ott és olyan mennyiségben termelődjék, ahol arra s amennyire a legnagyobb szükség van. E kezelés természetesen csak a betegség kezdeti szakaszában lehet majd sikeres, tehát addig, amíg az elhalásra ítélt agysejtek még élnek — az elsorvadt, "halott" agysejtek ugyanis már nem pótolhatók. Ha végezetül amerikai módra felteszszük a kérdést: mi "haszon" származhat az emberiség számára Reagan ex-elnök (megkérdőjelezhető) betegségéből, a válasz kézenfekvő. Újabb ösztönzést adhat az agykutatóknak s különösen a kaliforniaiaknak, akik eddig is jeleskedtek az Alzheimer-kór kutatásában, hogy "a második gyermekkor, bús feledség" (Shakespeare: Ahogy tetszik) leggyakoribb okozója megszűnjön rejtélyes, sorscsapásszerű betegség lenni. Dr. KISS LÁSZLÓ BÉTA-INTERFERON — remeny az SM-betegeknek Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO adatai szerint mintegy 450 millió testi vagy lelki fogyatékos ember él a világon, vagyis az emberiség 10 százaléka. Bár Szlovákiában nem készült erről statisztika, a becslések alapján félmillió körül van azoknak a száma, akik életét velükszületett vagy szerzett sérülés teszi nehézzé. Közéjük tartozik viszonylag nagy számú, sclerosis multiplexben szenvedő beteg is, s az ő gondjaikról a közvélemény vajmi keveset tud. A sclerosis multiplex az idegrendszer egyik leggyakoribb gyulladásos betegsége. Lényege, hogy az immunrendszer beteg, s a betegség célpontja az idegrendszer. A vérben olyan sejtek keringenek, amelyek ha idegrendszeri szövettel találkoznak, rátámadnak és elpusztítják. A betegség tünetei nagyon változatosak: egyensúlyzavar, zsibbadás, kettős látás, lemerevedés, bénulás, fáradékonyság. Az immunrendszer meg-megújuló támadást indít az idegrendszer ellen, s ebből adódik a betegség krónikus, progresszív jellege. Ma még nincs rá hatásos gyógymód. Számtalan gyógyszerrel nagyon jó eredménnyel lehet kezelni, de az alapproblémát, az immunrendszernek azt a téves beidegződését, hogy önmagára, a saját szervezetére támadjon, nem tudják megszüntetni, csak befolyásolni. A kór nemre, korra és bőrszínre való tekintet nélkül mindenkit megtámadhat, de leggyakrabban a fiatal felnőttkorban, 16 és 40 év között indul. A tüneteket kezeléssel hosszú évekig szüneteltetni lehet, mígnem egy külső behatás, fizikai vagy lelki stressz újabb roszszabbodást idéz elő. Minél többször következik be rosszabbodás, annál kisebb esélye van a betegnek a tünetmentességre. A legújabb gyógykezelési eljárások, főként a gyógyszeres kezelések, a rehabilitációs problémák, a gyermekkorban előforduló SM, a lelki tényezők hatása az immunrendszerre, valamint magára a betegségre voltak a fő témái a Nemzetközi Sclerosis Multiplex Társaságok Szövetsége (IFMSS) közelmúltban Budapesten megtartott nyolcnapos konferenciájának és világtalálkozójának. A szövetség tagjai évente más-más országban jönnek össze, hogy ezzel is segítsék a helyi SM-mozgalmakat, felhívják a figyelmet, mekkora gondot jelent a sclerosis multiplex a családoknak és a társadalomnak. Az, hogy a 27. konferencia helyszínéül Budapestet választották, a 10 éve alakult Magyar SM Társaság munkájának az elismerése. A Magyar SM Társaság volt az egyetlen az egykori szocialista országok közül, amelyet a szövetség még a kommunista időkben felvett tagjai közé. A budapesti helyszín óriási előnye, hogy a környező országok szervezetei — bár Lengyelországot kivéve nem tagjai az IFMSS-nek — részt tudtak venni a konferencián. A nemzetközi szövetség külön súlyt helyezett arra, hogy ČASOPIS PRE ZDRAVOTNE POSTIHNUTÝCH 2/94 azokból az országokból, ahonnan a szakemberek és a betegek pénz hiányában nem tudtak volna elmenni a találkozóra — közéjük tartozik Szlovákia is, hiszen a részvételi díj kétezer dollár volt —, meghatározott számú résztvevőt meghívjon, és vendégül lásson, lehetővé téve számukra, hogy tájékozódjanak, mi történik az SM-et illetően a nagyvilágban, és saját mozgalmukat is ehhez igazíthassák. Szlovákiát Tibor Hradíiek, az SM-mozgalom szlovákiai létrehozója, az SM-betegek számára megjelenő Nádej című folyóirat felelős szerkesztője és Ligárt Mária, a rimaszombati SM-klub elnöke képviselte. A nemzetközi konferencia és világtalálkozó házigazdája dr. Guseo András székesfehérvári ideggyógyász főorvos, a Magyar SM Társaság elnöke volt. Valószínűleg az itteni betegek látják kárát, hogy tőlünk egyetlen orvos sem volt jelen, nem tudni, hogy az érdeklődés hiánya vagy szervezési hiba folytán. Ugyanis a világ legjobb specialistái beszéltek legújabb kutatási eredményeikről, amelyek új reményt adnak a betegeknek, hogy eljöhet az az idő, amikor valóban jelentősen tudnak segíteni bajukon. Kiemelhetjük a beta-interferont, az első olyan nem mérgező szert, amellyel a betegség lefolyását jelentősen lassítani lehet. Ez ideig csak májgyulladás esetében alkalmazták, és a kelet-európai országokban még nem használták, mert hihetetlenül drága. Injekciós kezelésről van szó, s a betegnek élete végéig naponta, kétnaponta injekciót kell kapnia. A gyógyszertársaságok óriási erőfeszítéseket tesznek, hogy a szer elérhető legyen a világ minden pontján. 1995 végére ígérték, hogy Európában hozzáférhető lesz, csak reménykedhetünk, hogy a mi területünkön is. TÓTH ERIKA 21
