A Hét 1994/2 (39. évfolyam, 27-52. szám)
1994-12-02 / 49. szám
Az ablakredőnyön átszűrődő napfény sejtelmes légkört varázsolt David Saletter irodájába. A félhomályban halk ajtónyitódás, lépések zöreje hallatszott, amit a padlószőnyeg minimálisra tompított. David Saletter kényelmesen elhelyezkedett íróasztalának forgószékében, majd lassan kihúzta az asztalfiókot. A rekeszben a régóta használaton kívüli pisztolya feküdt. — Még üres — járt az agyában, ám terve és egyetlen esélye erre épült. A vállalkozás, amelyet vezetett, az utóbbi időben a csőd közelébe került, az elvesztett piac, a magas kamat mind nehezítette a helyzetét. A kilábalás hosszú ideig kilátástalannak tűnt, a reménye is elveszett, amikor felbukkant gyermekkori barátja, Richard Grosset. Richard igazi üzletember volt, sohasem keverte össze a magánéletét a munkájával. így David számára a remélt kiút zsákutcának bizonyult. Mindent megpróbált, de hiába. Barátja nem nyújtott hitelt a számára. Ezért érlelődött meg benne az elhatározás, hogy megtréfálja. A pisztoly már régóta pihent az asztalfiókban. David azonban úgy érezte, ismét használnia kell. Valamilyen módon nyomást akart gyakorolni Richard Grosset-ra, és ebben az akcióban a pisztoly is fontos szerepet kapott. Még aznap találkozót beszélt meg vele. Találkozót — az életéért. A kilincs kattanására riadt fel. Debra, a felesége váratlanul lépett be az irodába. — Remélem, nem zavarlak, David — mondta sietve. — Valami baj van? — kérdezte rémült hangon, miközben a fegyverre mutatott. — Ez az egyetlen esélyem, Debra! — felelte David nyugodtan. — Mindent átgondoltam. Ma próbáltam beszélni a hitelezőkkel, de hiába. Nem adnak haladékot. Richard sem segített. Ezek után arra leszek kíváncsi, délután hogyan reagál az ötletemre. Tudod — mesélte nagy átéléssel —, gyermekkorunkban nagyon sokat bolondoztunk együtt. Ketten mindenben benne voltunk. Ezért arra gondoltam, Richard szeme láttára fejbe lövöm magam. — Megőrültél, David! — kiáltott Debra. — Ez nem megoldás! — Nyugodj meg, szívem — nevetett keserűen a férfi —, nem gondoltam komolyan, csak vicc lesz, mint régen. A pisztolyt — s felemelte a fegyvert — üresen hagyom, és így nézek Richard szemébe. Kíváncsi vagyok, mit szól hozzá. Téged csak arra kérlek — fogta meg felesége karját —, ne szóld el magad. Most kiderül, milyen barát Richard! David Saletter visszatette a pisztolyt a fiókba, majd a feleségére nézett. — Azt szeretném, Debra, ha délután mellettem lennél. Együtt erősebbek vagyunk! — Azzal megfogta felesége karját, s az irodaház parkolójába indultak, amikor Debra felkiáltott: — David! Fennmaradt a táskám a szobádban. Felszaladok érte. Várj meg, rögtön itt vagyok! — Legközelebb a fejedet veszíted el! — mondta mosolyogva a férfi. Amikor Debra visszatért, a kocsival a szokásos étterembe indultak. Viszafelé tetőzött a forgalom, így David Saletter csak lassan tudott haladni a forgatagban. A tárgyalásra azonban még így is a megbeszélt időpont előtt érkeztek. Miután kiszállt a kocsiból, David a feleségéhez fordult. — Debra! Öt perccel utánam gyere be az irodámba, de nehogy elszóld magad! A lift rövid idő alatt a harminchatodik emeleten landolt. A megbeszélésre barátja, Richard előbb ért oda. — Szervusz, Richard — mondta gyorsan Saletter. — Örülök, hogy szakítasz időt rám. Ma beszéltem a hitelezőimmel, nem adnak haladékot. Ha nem segítesz, végem van! — Nézd, David. Sokadszorra sem mondhatok mást. Ebből nem lehet kijönni eredménnyel. Az üzleted megbukott! Törődj bele, és jelentsd be a csődöt! David Saletter a fiókjába nyúlt, s elővette a pisztolyt. A fejéhez emelte. — Ha nem segítesz, nekem végeml — A fegyver hideg csöve a homlokához ért. — Fejbe lövöm magam! — Ne szórakozz, David! — kiáltott rá Richard. Közben belépett az ajtón Debra. — Ez nem megoldás. Ezzel nem zsarolhatsz! — Neeem? — kérdezte Daletter elnyúltva. — Úgy látom, hiába beszéltem! — Azzal meghúzta a pisztoly ravaszát. Hatalmas durranás rázta meg az iroda csendjét. Richard Grosset odalépett Debrához. — Ügyes voltál, szívem! Nagyszerű ötlet volt megtölteni a férjed fegyverét, amikor a táskádért visszaszaladtál. Hiába — sóhajtott Richard, miközben átölelte az asszonyt —, mégiscsak az első szerelem tart a legtovább. J. Polák rajza RESZKESSETEK, TULAJDONOSOK Szigor az amszterdami bordélyokban Amszterdam városa szigorú intézkedésekkel igyekszik javítani a bordélyházakban "szolgáló" prostituáltak munkakörülményeit. Az új rendelkezéseket figyelmen kívül hagyó bordélytulajdonosok a ház bezárásával vagy szigorú pénzbüntetéssel számolhatnak. Az új előírások sorában egyebek között szerepel, hogy minden intézményben konyhát, vetkőző(átöltöztető)helyiséget és közösségi szobát kell fenntartani, illetve kialakítani. Ezeket a helyiségeket nem lehet prostitúció céljaira használni. Emellett a "dolgozószobákban" hideg-meleg folyó víznek, fűtésnek és zárható ruhásszekrénynek kell lennie. 26
