A Hét 1994/2 (39. évfolyam, 27-52. szám)

1994-12-02 / 49. szám

MINERVA HÉJ adatukat, s helyüket az újabb sejteknek adják át (hasonlóan az ősszel lehulló falevelekhez). Az AIDS esetében azon­ban a sejtek úgy pusztulnak el, hogy meg sem kezdhetik a nekik szánt, testet védő tevékenységüket. Csupa rejtély az a megfigyelés is, hogy a már említett HÍV ellen termelődő ellenanyagok nem fékezik, sőt, ellenkezőleg, elsősegítik a programozott sejthalál beindulását. Programozottnak azért nevezik, mert egyes kutatók szerint a "halál" a sejt örökítőanyagába, a DNS-be van bekó­dolva, s a "program" többek közt akkor indul be, ha a T-sejt receptorát a HÍV fehérjéje elfoglalja. E programozottság­nak vannak neves ellenzői is, ám abban mindkét hipotézis hirdetői egyetérte­nek: ha sikerülne az ilyen ok miatti sejthalált, tehát a receptor és a HIV- fehérje találkozását vagy annak követ­kezményét megakadályozni, ezzel meg lehetne előzni a HIV-fertőzés AIDS-be­­tegséggé alakulását. Lehet, hogy e mechanizmus jobb megismerése segít majd az AIDS-elleni otlóanyag kifejlesztésében is. Erről, mármint az AIDS-ellenes vakcináról sok új nem hangzott el a közelmúltban. Erősödik azonban egy figyelemre méltó vélekedés — Jokohamában is elhang­zott hasonló — a majdani AIDS-ellenes oltóanyag "hátulütőjéről". Az AIDS szo­ciális és járványügyi vonzataival foglal­kozók ugyanis attól tartanak, hogy egy esetleges otlóanyag a hamis bizton­ságérzés elterjedéséhez — s így az AIDS-világjárvány még rohamosabb terjedéséhez — vezethetne. Magyarán: aki megkapta az oltást, nem tartaná fontosnak a többi, elsősorban a sze­xuális életvitelét befolyásoló védekezé­si módok betartását. Holott a kettő, tehát az oltás és a "biztonságos szex" nem kizárja, hanem kiegészíti egymást. (Hasonló a helyzet a napjainkban sokat emlegetett kolerával is: ha valaki kap is kolera elleni oltást, ez nem védi őt százszázalékosan a fertőzéstől, to­vábbra is szükséges a többi védekezési mód — fertőzött víz, étel kerülése stb. — szigorú betartása.) A gyógykezelés terén 1994 nem hozott lényeges változást. Bár időnként felröppennek az AZT nevű gyógyszer hatástalanságát bizonygató vészhírek, pillanatnyilag nincs jobb szerünk a fertőzés okozta kóros folyamat lassítá­sára. Ezért az "óvszer vagy gyógyszer" dilemme egyértelműen az előbbi javára dönthető el: mindenképpen a megelő­zésre kell törekednünk! Egy cseh AIDS-ellenes alapítvány az alábbi "vé­dekezési ABC" betartását javasolja: A — absztinencia, azaz a futó szexuális kapcsolat kerülése, B — buď verný, tehát légy hű partne­redhez, és ha sem az A, sem a B "nem megy", akkor jöjjön a C, a "condom", azaz az óvszer, a biztonságos szex. DR. KISS LÁSZLÓ THOR HEYERDAHL NYOLCVANÉVES Világvándor — ókori hajókon Ki hinné, hogy Thor Heyerdahl ez év októberében töltötte be 80. életévét. "Ha serdülő fiúként megkérdeztek volna, vállalkoz­nék-e a később általam épített vízijárművekhez hasonlókon át­kelni a tengeren, alighanem teljesen kizártnak tartottam vol­na" — nyilatkozta a norvég régész és néprajzkutató. Heyer­dahl 1947-ben a Kon-Tikin, 1969-ben a Rá-l-en, majd 1970- ben a Rá-ll-őn, 1977-78-ban pedig a Tigris nevű, korabeli módszerekkel épített járművein tett expedícióval az ókori poli­néziai, amerikai és közel-keleti népek és civilizációk kölcsön­hatását igyekezett bizonyítani. A valóságban is igazolta elmé­letét, hogy az egykori civilizá­ciók közötti összekötő kapcsot a tengerek fáradhatatlan ván­dorai, az akkori tengerészek jelentették. Expedícióriól minden alka­lommal könyvet is írt, élvezetes olvasmányt adva a kalandokat és tengeri utazásokat kedvelők kezébe. Aku-aku, A Húsvét-szi­­get titka, A Rá-expedíciók, A Kon-Tikitől a Ráig, Fatu Hiva, Tigris — megannyi élvezetes olvasmány. A Kon-Tiki tutajon tett 101 napos, csaknem héte­zer kilométeres útjáról film is készült. Megannyi megpróbáltatás, veszélyes tengeri kaland után, nyolcvanas éveinek küszöbén Thor Heyerdahl semmi jelét nem mutatja a fáradtságnak. Újabb afrikai, dél-amerikai és ázsiai utazásokat tervez. NAPTŰZHELY Az Egyenlítő menti országokban gyorsan halad a trópusi esőerdők irtása. Ebben többek között a hagyományos, fából rakott tűz is bűnös. A nap ugyan a legtöbb régióban forrón süt, de eddig nem volt módszer, mellyel fel lehetett volna használni ezt a környezetbarát, ingyen-energiát. A brémai "Gyakorlati szolidaritás, néptől, népnek" egyesület most alternatívát kínál. Egy faládát alumíniummal bélelnek ki, és fent lezárják egy jól szigetelő dupla üveglappal. Egy alumíniumtükör a láda belsejében lévő napsugarakat gyűjti össze. Egy liter víz húsz perc alatt forr fel a fekete fazékban. A naptűzhelyet sikeresen próbálták ki Namíbiában; ott fogják gyártani, darabját úgy 100 márkáért. A főzési idő megduplázódik ugyan, viszont nem kell tűzifát gyűjteni. Ezenkívül a 150 fokos főzési hőmérsékleten semmi sem ég le, a vitaminok és a tápanyagok nem mennek tönkre túlfőzés miatt. A főzőládában még a zsemlét is meg lehet sütni. AZ ÉVSZÁZAD LELETE Kelta herceg Hessenben A hesseni Glauberg lábánál vég­zett régészeti ásatások során egy 2500 éves kelta hercegi sír került napvilágra. Evelies Maver asz­­szöny, Hessen tartomány tudo­mányos minisztere az évszázad régészeti leletének nevezte a sírt. Bizonyítást nyert ugyanis általa, hogy a Glauberg melletti Büdin­gen a legészakibb kelta hercegi székhely volt, amely Németor­szágban valaha is létezett. A mintegy két és fél méter mély sírkamrából számos tárgy került elő — egy csőr alakú kelta kancsó, valamint ragyogó állapot­ban fennmaradt arany ékszerek, köztük nyakperecek. A korai kelta korszakból az egész világon csu­pán öt hasonló formájú kancsó létezik. A mintegy 50 centiméter magas, lefelé erősen elkeskenye­dő edény szemlátomást etruszk mintára készült és a Krisztus előtti korok bronzműves remeke. Hatszázezer éves európai ősünk Az eddig elvégzett tesztek megerősítették, hogy az idén júliusban a spanyolországi Burgos környékén talált emberi maradványok az eddigi legősibb európai leletek, és koruk több mint 600 ezer év. Az első laborvizsgálatok legalábbis megerősítették ezt a feltéte­lezést. A végleges eredmények a jövő év elejére várhatók. A Burgos melletti atapuercai ásatások során négy, úgynevezett hominidae vagy más néven "emberféle" maradványait találták meg. (A hominidae az emberelődöket és a mai embert magában foglaló rendszertani egység.) Úgy halásznak, akár az emberek Némelyik gémfaj a miami (USA) tengeri akváriumban megtanult halászni azokkal a kis golyócs­kákkal, amelyeket a látogatóknak árusítanak, hogy ezekkel etessék a halakat. A gém a vízbe ejti a golyót, és amikor a hal megje­lenik, ügyesen elkapja. Persze neki is vigyáznia kell, nehogy az amerikai aligátor zsákmánya le­gyen. Fáraók és idegenek Egy ó-egyiptomi város feltámad Fáraók és idegenek — Dinasz­tiák a homályban — ez volt a címe annak a nagy érdeklődéssel kísért kiállításnak, amely ősszel volt látható a bécsi városháza egyik csarnokában. A Bécsi Egyetem egyiptológiai intézete 1966-ban kezdte meg az ásatá­sokat a Nílus deltájának keleti részében, a hajdani Hyksos tar­tományfővárosában, Auarias he­lyén. A fontos kereskedelmi csomó­pontnak, gazdasági és politikai központnak számító Auarias Krisztus előtt 1800—1500 között élte virágkorát. Ezt a korszakot sokan Egyiptom legsötétebb idő­szakának mondják — de vi­szonylag kevés emlék maradt fenn a három századból. Az ásatások és kutatások nyomán most plasztikus kép rajzolódhat ki csaknem négy évezred távo­lából, s a gazdag anyag kiegé­szült azzal a négyszáz tárggyal, amelyet a kairói Egyiptomi Mú­zeum, valamint a világ más társintézményei kölcsönöztek. 21

Next

/
Thumbnails
Contents