A Hét 1994/2 (39. évfolyam, 27-52. szám)
1994-10-28 / 44. szám
Múltidéző A B U D A I K R Ó N IK A Az első Magyarországon nyomtatott latin nyelvű könyv 1473 pünkösdjén jelent meg Budán. Innen a későbbi elnevezése. Eredeti címe: Chronica Hungarorum. Karai László óbudai prépost, alkancellár 1470 őszén Rómában Mátyás király követségének tagjaként megismerkedett több híres könyvnyomtatóval, és elhatározta, hogy e tudományos művelődés fontos segédeszközét Magyarországon is meghonosítja. Andreas Hess német származású nyomdászt Budára hívta, akinek megígérte, hogy a költözködéssel járó összes költségét megtéríti, sőt az óbudai prépostság egyik épületét is rendelkezésére bocsátja. Hess haladék nélkül útra kelt, és egy év múlva már Budán volt. Hosszú időt vett igénybe a nyomda kellő felszerelése, de a nyomdászt és pártfogóját inkább az bántotta, hogy a király és a főpapok nem nagyon vetélkedtek abban, hogy megrendelésekkel lássák el. A kézzel írott kódexek világában ezt az új találmányt még Magyarországon bizalmatlanul Egy oldal a Budai Krónikából Árpád pajzsra emelése fogadták. Végtére is, hogy sajtója ne álljon tétlenül, főrangú mecenáš hiányában maga adott ki könyvet, méghozzá olyat, amelynek olvasói sikerére biztosan számított. A könyv elején Karai Lászlóhoz intézett ajánlólevelében ezeket írja:...a Te meghívásodra Magyarországra jöttem. Itt nem kevés ideig foglalkozás nélkül éltem, míg végre hosszú időt igénylő nagy vállalkozáshoz, Magyarország krónikájának kinyomtatásához fogtam. Azt hittem, hogy ezzel minden magyar embernek kedves és örvendeztető munkát végzek. Ugyanis szülőföldjét mindenki más országnál jobban szereti, többre becsüli, egyúttal minden hazafi ismerni vágyik az életet, melyet ősei egykor folytattak, hogy ily módon emlékezetes, jeles tetteiket utánozhassa, ellenben a szerencsétlenségeket, amik őket érték, okulva kerülhesse.“ A krónika kiadóját tehát ismerjük, de a szerkesztőjéről semmi bizonyosat nem tudunk, csak azt, hogy a krónikák közül Kézai, Kálti Képes Krónikáját, János minorita szerzetes krónikáját, valamint Küküllei János Nagy Lajos király életrajzát használta fel. A krónika tartalom és forma tekintetében különböző részekből áll, de csak két rész van címmel megjelölve. Az egyik a hunok, a másik a magyarok történetét tartalmazza. Az első rész a hunok eredetét Noéig vezeti vissza, majd leírja vándorlásaikat Afrikából Ázsiába, Perzsiából a Kaspi-tenger mellékére, aztán Pannóniába, végül pedig Attila háborúit és birodalma bukását ecseteli. A második rész a magyar fejedelmek Attilától való származását veszi alapul, elmondja a magyarok honfoglalását, Szent István és utódai uralkodásának történetét egészen Hunyadi Mátyásig. A Hessféle krónika Károly Róbert király uralkodásának eseményeiről, haláláról és temetéséről olyan elbeszéléseket tartalmaz, amelyek a korábbi fennmaradt krónikákban teljesen hiányoznak, és innen mentek át a Dubniczi és a Túróczi Krónikába. Hunyadi Jánosnak külön fejezetet szentel. A krónika vége túl rövid. Nincs benne szó Hunyadi László kivégzéséről, ez kellemetlen érzéseket ébreszthetett volna Mátyásban. Az utolsó fejezet Mátyás király uralkodásával foglalkozik, de legnagyobb sikereit nem említi. A zárósorokban ilyen diplomatikusan ír: „Fenséges, dicsőséges királyunk egyéb tetteinek, mivel oly számosak, hogy röviden össze nem foglalhatók, bővebb előadását majd máskorra kell halasztanunk. Istenhez buzgón esedezni tartozunk azért, hogy méltóságos és kegyes urunkat csendes békességben, az igazság kiszolgáltatásában, alattvalóinak szeretetében, az ország gyarapodásában és hosszú életben fönntartani méltóztassék." E fejezet szövege arra utal, hogy ezt közvetlen a krónika kinyomtatása előtt írhatták. A Budai Krónika mint az ősnyomtatványok általában, címlap nélkül jelent meg. Üres fedőlap után a Karaihoz intézett előszóval kezdődik. A krónika kiadása Hess részéről nem volt rossz üzlet. Példányai gyorsan fogytak, már az 1480-as évek eleje óta kéziratos másolatokkal pótolták őket. Hess Magyarországon mégsem tudott gyökeret verni, egy másik kisebb könyv kiadása után sorsáról semmit se tudunk. Valószínű, hogy visszaköltözött Itáliába. Ő volt az első könyvnyomtató Magyarországon, megelőzve ezzel számos nyugati országot. A Budai Krónikából csupán tíz példány maradt fenn. Összeállította: OZSVALD ÁRPÁD KÉRDÉS: Ki volt az első magyarországi nyomda pártfogója?
