A Hét 1994/2 (39. évfolyam, 27-52. szám)
1994-10-28 / 44. szám
MINERVA #£T fia, diplomája megszerzése után visszatért szülővárosába, ahol oroszlánrészt vállalt a 19. század elején beinduló himlőellenes oltás propagálásában és kivitelezésében. Kazinczy is ismerte őt: "Nyájassággal fogadta az orvos is, Krieger úr, s ennek... mind kedves órákat, mind némely szép ismereteket köszönhetek" — emlékezik majd vissza Kazinczy 1781-es eperjesi látogatására. A Selmecbányái születésű Lumnitzer István annak ellenére, hogy csak Pozsony-szentgyörgy, illetve Bazin városi orvosa volt, beírta nevét az európai botanika történetébe. 1791-ben Lipcsében jelentette meg a Flora Posoniensis című, 538 oldalas munkáját, melyben 1294 növényfajt írt le, nem egyet közülük elsőként a világon. Leopold (Lipót) császár aranyéremmel jutalmazta Lumnitzert. Pozsony városi orvosa volt viszont az a Huszty Zakariás Teofil, kinek érdemeire szintén Duka Zólyomi Norbert hívta fel az európai orvostörténészek figyelmét. Huszty német nyelvű, ezeroldalas könyvével az "orvosi polícia", a közegészségtan egyik úttörője. Nézeteit nemcsak elméletileg körvonalazta, hanem a gyakorlatban is érvényesítette azokat, mint például 1801-ben, amikor Pozsonyban tömegesen oltott himlő ellen, az új, az angol Jenner által kidolgozott módszerrel. A nagyszombati abszolvensek azonban nemcsak mint orvosdoktorok állták meg helyüket. "A magyar borkereskedés emelésére... többször alakultak össze társaságok, de közölök egy sem juthatott erős lábra. Első volt, melyet dr. Fuker a század elején iparkodott fölállítani; de elhalt az, mielőtt megszületett volna" — írja Horvát Mihály híres, Az ipar és kereskedés története Magyarországban című könyvében. Arról a kassai születésű Fuker Jákob Frigyesről van szó, aki már disszertációjával, 1773-ban megmutatta oroszlánkörmeit. Mélyenszántó tollát nem tette félre a diploma megszerzése után sem. 1791 -ben ő is szót kért a II. József németesítési törekvései miatt kirobbant, a magyar nyelv védelmét szolgáló felvilágosult rendi mozgalmakban. Röpiratban fejtegette, hogy Magyarországon több "nemzeti nyelv" létezik, ezért az oktatásban mindig a helyi viszonyokból kell kiindulni. Tegyük még hozzá: Fuker saját magát magyarországi németnek tartotta. A teljesség igénye nélkül bemutatott tabló, úgy érezzük, bizonyítja, hogy a nagyszombati orvosi kar, az első magyarországi orvosi fakultás már a rövid nagyszombati periódusa alatt is jó munkát végzett. Diplomásai megállták helyüket. A nagyszombati abszolvensek nemcsak egy-egy megye élén töltöttek be kulcspozíciót a közegészségügyi posztokon, hanem eljutottak olyan csúcsokra is, mint a kalocsai érsek háziorvosi vagy a pesti egyetem rektori hivatala. Lumnitzer, Huszty, Reineggs révén pedig az európai orvostörténetbe is beírták nevüket. S ha ehhez még hozzátesszük, hogy a nagyszombati fakultáson indult meg a gyógyszerészek, sebészek (volt borbélysebészek) és szülésznők hivatalos, rendszeres képzése is, leszögezhetjük: 225 év múltán van mire emlékeznünk, van mit ünnepelnünk. A hivatalos ünnepségek egyébként ez év november 4-én és 5-én Pesten lesznek, hiszen ma ott működik a nagyszombati fakultás jogutódja, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem. Dr. KISS LÁSZLÓ Szabadság-élelmiszerek — szabad állatoktól Néhány nyugat-európai élelmiszerbolt polca - in hamarosan új termékcsaláddal találkozhatnak a vásárlók. A Szabadság-élelmiszerek felirattal ellátott csomagokban olyan sertés- és baromfitermékeket, tojásokat találni, amelyek "elégedettebb" állatokból készültek, illetőleg ilyen tyúkok tojták őket. Az állatkínzás ellen fellépő szövetségek által támogatott mozgalom azt szeretné elérni, hogy a farmerek, gazdálkodók ne legyenek arra kényszerítve, hogy — állataik megnyomorítása árán — mind több állatot tartsanak. Igaz ugyan, hogy így emelkednek az állattartás költségei, de a piac talán hajlandó lesz megfizetni a kegyetlenkedés elleni harc árát. Az új állattartás bevezetésének vannak ellenzői is. Szerintük az állatok "szabadon bocsátása" sok problémát jelenthet. Tudományosan megalapozott, az állatok viselkedését figyelembe vevő állattartási alapelveket kell kidolgozni. Kérdés, hogy az eddig tenyésztett állatok hogyan lesznek képesek "szabadon" élni. Egyes jelek máris arra utalnak, hogy a sertéstelepeken a vemhes kocák és a kismalacok veszélyben vannak. Az ellenzők szerint a piac meghódítására szánt márkajelzés csak arra jó, hogy megtévessze a vásárlókat a szabadság igencsak bonyolult fogalmával. Meteorit a Marsról A NASA Johnson Űrközpontjának a kutatói a közelmúltban meglepő felfedezést tettek: egy, az antarktiszi Alan Hills vidékén 1984-ben gyűjtött meteoritről kimutatták, hogy az mégsem a kisbolygóövezetből származik, mint ahogy azt eredetileg gondolták, hanem a Marsról, így ez a tizedik olyan meteorit, amelynek bebizonyosodott a marsi eredete. Az ALH 84001-ről csaknem egy évtizeden át azt gondolták, hogy diogenitből áll, vagyis, hogy a 4 Vesta kisbolygóról származó törmelék. David W. Mittlefehld (Lockheed) azonban, tüzetesen megvizsgálva a meteoritot, olyan nyomelemeket talált benne, amelyek a diogenitben nem fordulnak elő. A későbbi vizsgálatok megerősítették, hogy az 1,9 kilogrammos kőmeteorit összetétele a sergotittal, a naklittal és a chassignittel (SNC-ásványok) áll közeli rokonságban, ami a marsi eredet mellett szól. (A képen a meteorit melletti kis kocka 1 köbcentiméteres.) A meteorit érdekessége, hogy összetétele az SNC-ásványokétól is eltér egy kissé, így lehetséges, hogy a marsi meteoritok újabb osztályának a képviselőjével találkoztak a kutatók. Még fontosabb, hogy a meteorit kristályai között karbonátok nyomaira bukkantak. A kristályok magas hőmérsékleten jöttek létre a kihűlő anyagban, így a meteorit vizsgálata segítséget adhat a Mars széndioxidban gazdag légköre kialakulásának és fejlődésének a kutatásához. Félúton a Halley Bár a mellékelt kép valószínűleg nem nyeri el a legjobb csillagászati fotó különdíját, ennek ellenére történelmi jelentőségű. Az elhúzódó csillagnyomok között pontszerűnek látszó Halley üstököst rekordmesszeségben, 18,8 csillagászati egységnyi távolságban, azaz csaknem az Uránusz távolságában sikerült megörökíteni. Az üstökös 1986 februári napközelsége óta már a naptávolpontja felé vezető útjának több mint a felét megtette. Az Európai Déli Obszervatórium (Chile) 3,5 méteres új távcsövével januárban készített felvételeken 26,5 magnitúdós fénypontként azonosították. A bemutatott képet kilenc, egyenként 25 perc expozíciós idejű felvételből állították össze. Kóma nyomai nem látszanak a képen, vagyis az üstökös már teljesen fagyott állapotban van. A Halley üstökös harminc év múlva éri el naptávolpontját, amikor 5,3 milliárd kilométerre lesz a Naptól. Ekkor 3 magnitúdóval halványabb lesz, mint most, vagyis nincs kizárva, hogy — a csillagászat történetében első ízben — teljes keringése során mindvégig a földi távcsövek látókörén belül marad. 21
