A Hét 1994/2 (39. évfolyam, 27-52. szám)
1994-10-21 / 43. szám
Múltidéző A KR Ó N IKÁK G YÖ NG YE Az egyik legszebb kiállítású, gyönyörű miniatúrákkal ékesített kódexünk Kálti Márk Képes Krónikája. Bécsi Képes Krónikának is nevezik, mivel az ottani császári könyvtár tulajdonában volt. Az Árpád-kori latin nyelvű udvari történetírás folytatása, s a 14. század közepén készült el. Állítólagos öszszeállítója Kálti Márk székesfehérvári őrkanonok, aki a gesta helyett először használta a krónika kifejezést. A mű címe magyarul így hangzik: Krónika a magyarok tetteiről. Kálti 1358-ban kezdett munkájához, egy már készen álló régebbi krónikái szövegnek (a Budai Krónika ősének) a kibővítéséhez. Ez a szöveg Kézai Simon gestáját is tartalmazta, sőt annak folytatását Károly Róbert uralkodásáig. Káltit már előzőleg betöltött fontos hivatalai is alkalmassá tették e feladat vállalására. Mint Erzsébet királyné kancelláriájának tagja, tüzetesen megismerhette Kézai gestáját, és annak mintájára ő is két részre osztja a történetet: hun és magyar részre. Az első rész csaknem szó szerint megegyezik Kézaival, a második már eltér tőle, mert a Nagy Lajos király uralkodása idején divatos Szent László-kultusz és a lovagi kultúra hatására visszanyúlt az ősgesta egy II. Géza korabeli folytatásához. Ebből kiszemezgette a legszebb hősi történeteket, mondákat, regéket, és beillesztette a saját krónikájába, itt-ott némileg átfogalmazva. A Szent István utáni zavaros időkről páratlanul gazdag drámai történeteket dolgoz fel. Igen hatásosan írja le például Szent Gellért püspök halálát: „Amikor a nevezett révhez értek, íme a gonosz emberek, vagyis Vata és cinkosai eltelve ördögökkel, akiknek ajánlották magukat, rárontottak a püspökökre és minden társaikra, és megdobálták őket kövekkel. Szent A ménfői csata Géza és László herceg látomása Gellért püspök mindszüntelen a kereszt jelét vetette azokra, akik kövezték; ennek láttára amazok még jobban megdühödtek, megtámadták őt, a Duna partján felfordították kocsiját, talyigába tették, és letaszították Kelenföld hegyéről. És minthogy ott még lélegzett, mellét lándzsával szúrták át, majd egy kövön szétzúzták agyát; Krisztus dicsőséges mártírja a világ bajoskodásaiból így költözött át az örök boldogságra. - A Duna gyakran kiáradt ama kő fölé, melyen Szent Gellért fejét összezúzták, de hét esztendő alatt se tudta lemosni róla a vért.“ A krónikát Nagy Lajos király számára készíthették el ilyen díszesen, mégpedig itthon, mert gyönyörű miniatúráit, bár olasz hatásra vallanak, csak olyan mester készíthette, aki jól ismerte a korabeli magyar, kun és oláh viseletét. A krónika második részében feltűnik a krónikaíró kiváló érzéke a mondák és a költői elbeszélések iránt. Tőle ismerjük A fehér ló mondájának legépebb, legősibb változatát, ő adja elő legélénkebben Lél (Lehel) és Botond történetét, és azt is tudja, hogy Álmost, mielőtt Pannónia földjére lépett volna, vallási okokból megölték. Arany János egy naiv eposz töredékeit - „kész, gömbölyű maradványait a népi énekeknek“ - vélte felismerni a krónika egyes részleteiben: Béla párviadala, a korona és a kard, a cserhalmi leányrablás szép kerek előadásában, miket szerinte a múlt századi költészet éppen azért aknázott ki olyan nagy szeretettel, mert bennük „kész mesét“ kapott. És így kerültek bele a későbbi krónikák közvetítésével a magyar köztudatba. Kálti Márk a krónika előszavában egy kiegyensúlyozott, a törvényességet képviselő fejedelmi eszményt hangsúlyoz. Megható és őszinte kezdősorai nem egy mai történetírónak is az előnyére válnának: „Az Úr ezerháromszázötvennyolcadik évében... kezdtem el ezt a krónikát a magyarok régi és legújabb tetteiről, eredetükről és növekedésükről, diadalaikról és bátorságukról; egybeszedegettem azt többféle régi krónikákból, kiírtam onnan, ami igaz, és mindenképpen megcáfoltam, ami hamisság.“ Szinte egyedülálló szellemi és művészi értéket hagyott ránk a régi mester, akinek talán az idealizált arcképét is őrzi a krónika egyik szép iniciáléja. (Ez sorozatunk fejlécének állandó kísérője: a kódexmásoló szerzetes.) A magyarok tettei, dicsőséges harcai Kálti Márk tollán támadtak új életre, tanulságul az utódoknak és a néha-néha elcsüggedőknek. Feldolgozta: OZSVALD ÁRPÁD KÉRDÉS: Nevezzen meg két eseményt a Képes Krónikából.
